Talán az első válasz az szokott lenni, hogy “mert Isten nem ilyen”. Az indoklásban egyoldalúan szemezgetett biblia idézetek, illetve a szubjektív vélemény szerepel. Vissza-visszatér viszont az a gondolat, hogy ez a válasz gyökereiben egy Isten problémára is utalhat.

Eleve céltévesztés, amikor mi akarunk kifaragni egy testhezálló Istent, vagy az isten kínálatból szemezgetünk. Az eszményi, humanista, nem problémás Isten ugyanis nem lehet olyan diktátor hajlamú, hogy ne biztosítson teljes körű döntési szabadságot. Az utóbbi évszázadok dicstelen forradalmai, a “felvilágosítás” eredményeként mi már túl emancipáltak vagyunk ahhoz, hogy a szabadságunknak bármilyen nyílt korlátozását toleráljuk. (Persze az belefér, ha egy démon, vagy egy emberi agymosó vezet minket, mert azt nem a kirakatban művelik velünk.)

 

Nem a meglévő, a kijelentett Istenhez kellene idomulni? " Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van." Észaiás 55:6

Az eleve elrendelés híre rettenet annak akire rossz vár, viszont főnyeremény annak aki kiválasztott a jóra.