akiakarja


2019.dec.27.
Írta: saveme Szólj hozzá!

más tollából

Alábbiakban igazából csak  dísznek mutatok más oldalakat is, amik legalább részben ugyanarra jutottak, mint én. Aki komolyan veszi a keresést, tengernyi anyagot találhat magyar és idegen nyelven is a neten pro és kontra. Engem már bőven meggyőzött az ige, amit fogyasztok, idevágó diplomára pedig nem pályázok, ezért megelégszek az alábbi mennyiséggel is.

https://www.gotquestions.org/Magyar/predesztinacio.html

Idézet: „Az eleve elrendelés tana elleni legelterjedtebb ellenvetés az, hogy igazságtalan. A legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy senki sem érdemli meg az üdvösséget. Mindannyian vétkeztünk (Róma 3:23), és mindnyájan méltók vagyunk az örök ítéletre (Róma 6:23). Ő nem igazságtalan azokkal, akik nincsenek kiválasztva, mert ők azt kapják, amit megérdemelnek."

"Illusztrációként például vegyünk valakit, aki véletlenszerűen kiválaszt öt embert egy húszfős csoportból, akiknek pénzt ad. Fel lenne háborodva a tizenöt ember, aki nem kapott pénzt? Valószínűleg igen. Jogukban áll felháborodni? Nem, nincsen. Miért? Mert a férfi senkinek sem tartozott a pénzzel. Ő egyszerűen csak kegyes volt néhányukkal.”

Az általam rég óta tisztelt Paul Washerről véletlenül találtam, hogy ő is vallja a mennyei kiválasztást:

https://effectualgrace.com/2011/08/31/paul-washer-divine-election-explained/

  "We talk about the doctrine of inability – that men cannot come to God. Jesus said that. Alright, men CANNOT come to God.

Now, if you say, “if men can’t come to God then how can God judge them? Its like judging a blind man because he can’t read. If men can’t come to God then man is not a culprit, he’s a victim.”

But here’s what you have to understand. Men cannot come to God because they WILL not come to God and they will not come to God because they hate Him… and therefore they are responsible. Men are evil. God is good."

...

Now how does He save them? Here’s a question: Are you spiritually dead prior to salvation? Well then, how did you come to Christ? If you are spiritually blind, how do you now see Him?

But you’re a dead man.If some of it has to do with you, you’re a dead man.

If God calls your name, you hate Him. You’re not going to come, you’re going to run farther away from Him.

That is why in all.. now listen very carefully… in all the Christian confessions – the old Christian confessions, in the Reformation, early Baptist confessions, … you have been raised on this” ‘If you believe in Jesus you can be born again.’

ALL the early Baptist confessions say you must be born again in order to believe in Jesus.

That’s the difference.

Because if I tell a dead man, “Look, you’re dead, but there’s a hospital over here, where they can put some electrodes on you – so get up and follow me over to the hospital.”

Its nonsensical. He’s dead.

If he can get up he doesn’t need to go to the hospital.

Akinek problémát okoz az angol, annak rövidítve:

Minden ember végtelenül gonosz. MINDEN!

A gonoszság miatt magától senki sem képes pozitív választ adni Isten hívására. De nem csak gonoszak voltunk, hanem halottak is, akik így cselekvésre (beleértve a hallást) is alkalmatlanok. Mi azon nevelkedtünk, hogy ha hiszel, akkor újjászülethetsz Jézus Krisztusban. A régi keresztény megtéréseknél viszont az hangzott el, hogy előbb újjá kell születnünk, hogy hallhassuk az Isteni hívó szót és válaszoljunk rá.

Ha egy halottnak azt mondom, hogy "kellj fel, gyere velem egy kórházba, ahol rád teszünk elektródákat, amitől majd feléledsz", akkor ez egy képtelen történet, mert aki már fel tud kelni, az nem megy kórházba újraélesztésre.

https://honlap.parokia.hu/lap/lelki-oazis-misszio/cikk/mutat/eloadas-a-predestinaciol/

Ez egy átfogó leírás, az iszlámhoz kötődő  fatalizmus és a predesztináció közötti különbséget szemléletesen elemzi, és a kompatibilista szemléletet is felismerhetjük.

maga az Úr Jézus is szemrebbenés nélkül hirdette egyszerre Isten szuverenitását és az ember felelősségét.”

 Nagyon szépen fogalmazták:

„Ha pedig mindezeket elfogadjuk és a szívünkbe zárjuk, akkor többé nem fogunk olyan hiú ábrándokat kergetni, hogy bárki is az ő „szabad akaratánál" fogva megtérhet vagy igent mondhat majd Istennek a mi szolgálatunk hatására, hanem teljes valónkkal belekapaszkodva a mindenható Isten kegyelmébe, bátorsággal fogjuk hirdetni az Igét szavainkkal, tetteinkkel és életünkkel, azt remélve, hogy Isten majd az Ő választottait új életre támasztva, gyermekeivé teszi!”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3

„Szent Ágoston volt az első az egyháztörténelemben, aki a kegyelmet, a kiválasztást és a predesztinációt állította a teológiai gondolkozás középpontjába. Sőt az úgynevezett „kettős predesztinációt” is vallotta szent Ágoston: a kárhozatra való előre rendelést. Ágoston szerint az ádámi ősbűn következtében az egész emberiség kárhozott lett, önmagától képtelen az üdvösségre. Van ugyan szabad akarat, de ez a szabad akarat elvesztette a morális szabadságát, azt, hogy önmagától akarja a jót. Isten azonban a „kárhozottak tömegéből” kiragadta azokat a kiválasztottakat, akiket előre kegyelemre rendelt. A kiválasztottaknak kegyelemet ad. Ez a segítő kegyelem Ágoston szerint nincs az ember részéről feltételhez kötve, hanem "ingyenes" és egyúttal feltétlenül ható isteni ajándék. Isten azokat, akiket nem választott ki a "kárhozottak tömegéből", azokat büntetésre rendelte, mégpedig - Ágoston szerint – igazságos módon, mivel alapjában véve minden ember kárhozatot érdemelne. (Arra a kérdésre Ágoston sem tudott „elfogadható” választ adni, hogy Isten miért nem választott ki mindenkit az üdvösségre.)”

 http://jesz.ajk.elte.hu/sipos46.html

Az akaratszabadság kérdését a teológiában egy ellentmondás körüli vita határozza meg. A bibliában az ember szabad akarata, és az isten mindenhatósága, mindentudása is alapvető tényként szerepel. Az Isten képére teremtett embernek egyrészt szabad akarata van, másrészt az isteni elrendelés alapján megírt sorsát teljesíti. Ez a kettősség néha egy mondaton belül feszül egymásnak: az ApCsel. 2, 23-ban Péter mondja Jézusról: „Azt, aki Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda (adatott halálra), ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek”. A mondat első fele a predestinációra utal, a második etikai színezetet hordoz, mintha az akarat szabad lett volna. Vagy: (Luk 22, 22): „Mert az ember Fia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja!”. És bárhol ütjük is fel a Bibliát, ezt a kétféle vonalat önállóan vagy egymásba fonódva, de mindenütt megtaláljuk.”

  A fizikai determinizmus fejezete figyelemre méltó. Onnan egy mondat:

„Az tehát a kérdés, hogy a világban tapasztalható véletlenszerűség valójában és objektíve létezik, vagy csupán ismereteink korlátozott volta miatt, mint szubjektív élményt éljük meg.”

(Fizikai determinizmus = ha megismernénk, jobban átlátnánk a világot, akkor fizikai képletekkel is leírható lenne minden)

 http://szolgatars.hu/molinizmus-isten-szuverenitasanak-es-az-ember-szabad-akaratanak-egyensulya/

a molinizmus rövid bemutatása

Bár az emberek szabadon döntenek a cselekedeteik felől, végeredményben mégis Isten kezében marad az irányítás, mert ő választja ki, hogy az összes lehetséges világ közül melyiket teremti meg. Isten a köztes tudása által azt a világot fogja megteremteni, amelyben a felelősséggel felruházott teremtmények pontosan azt fogják tenni szabadon, amit ő előre meghatározott.”

Majdnem az, amire én jutottam, de az a bajom vele, hogy a magyarázat résznek semmilyen bibliai alapja nincs. Sehol nem olvasunk alternatív világok lehetőségéről, vagy arról, hogy ezek között válogatott volna Isten a teremtés előtt. Sokkal egyszerűbb a párhuzamos akarat, és két akarat szintézise.

(1Sám 23,9–13) Dávid Keíla városában tartózkodott, és megkérdezte az Urat, hogy a város lakói ki fogják-e szolgáltatni őt Saulnak

Kétféle isteni akaratot különböztetnek meg, az egyik a köztes tudás, a másik a szabad tudás

„Isten nem a szabad tudását (előrelátását) osztotta meg Dáviddal, hanem a köztes tudását.”

 http://divinity.szabadosadam.hu/?p=20731

„A kompatibilis szabad akarat a libertárius nézettel szemben a szabad akaratnak az a felfogása, amely szerint az akarat szabadsága összhangban van valamiféle determinizmussal, például azzal, hogy Isten előre elrendeli a jövőt, beleértve azt is, hogy emberek a saját akaratukból hogyan fognak dönteni. A kompatibilista szabad akarat nem korlátozza Isten szuverenitását, és nem tartja az akarat szabadságával ellentétesnek, hogy Isten szuverenitása – előrelátása és eleve elrendelése – szempontjából az emberek döntése szükségszerűen A vagy éppen B legyen. A kompatibilista felfogás egyszerre állítja Isten teljes szuverenitását teremtése és szabad teremtményei akarata felett, és azt, hogy Isten teljes szuverenitása nem teszi érvénytelenné az emberek akaratának metafizikai értelemben vett szabadságát, hanem éppen megerősíti azt.”

 "Ha a kinyilatkoztatás egyaránt tanítja Isten szuverenitását és az ember akaratának metafizikai értelemben vett szabadságát, akkor ezek szükségszerűen kompatibilisek, akkor is, ha véges emberi értelmünkkel a kölcsönhatásuk belső dinamikáját nem tudjuk az emberek közötti kapcsolatok mintájára leírni."

 https://www.gotquestions.org/Magyar/kompatibilizmus.html itt az itteninél tömörebb bemutatását találjuk a kompatibilizmusnak

A kompatibilizmus megpróbálja összeegyeztetni determinizmust (azt a teológiai felvetést, miszerint minden esemény oka Isten elhatározása, rendelete vagy előírása, ami viszont nem összetévesztendő a fatalizmussal) a szabad akarattal. E felfogás szerint, amelyet eredetileg a görög sztoikusok hirdettek, majd számos későbbi filozófus mint Thomas Hobbes és David Hume, vagy a teológusok közül Augustinus (Hippói Szent Ágoston) és Kálvin János, noha az ember szabad akarata látszólag összeegyeztethetetlen a determinizmus tanával, mindkét tan létezik, és egymással „kompatibilis".

 http://churchofgod.hu/content.php?act=eleveelrendeles elmés gondolatok, profi kiszerelésben elvtársaimtól 

https://barathendre.wordpress.com/2015/06/02/eleve-elrendeles-vagy-szabad-akarat/

„De akkor ezek szerint a Biblia teli van tévedésekkel? Mert hogy Isten számonkér, Isten beavatkozik a történelembe bizonyos időpontokban, sőt, néha megbánja amit tett stb. Mintha nem lenne ura se a térnek, se az időnek, se a történéseknek… Erre is van válasz, méghozzá az, hogy Isten úgy lép kapcsolatba velünk, hogy közben részben a mi világunknak, körülményeinknek, “teremtmény mivoltunknak” megfelelően viselkedik. Miért? Mert máshogy nem lennénk képes semmit se érteni belőle. Egyáltalán semmit.” 

https://honlap.parokia.hu/lap/lelki-oazis-misszio/cikk/mutat/eloadas-a-predestinaciol/

„Ennek a hittitoknak nem is a predesztináció (eleve elrendelés, eleve végzés), hanem az elekció (kiválasztás) a szerencsésebb elnevezése. Maga Kálvin is (meg a Biblia is!) sokkal  gyakrabban használja az electio-t, mint a praedestinato-t.”

 

"Csak jó" Isten?

Isten „csak jó"? Mi tagadás, jól hangzik a szabad akaratot fókuszban tartó istenkép, hiszen barátságos, könnyen emészthető, sőt kézenfekvő, az emberi jogrendszerhez is kitűnően passzol, de ennek kapcsán az jut eszembe, hogy gyanúsan passzol az ember születéstől fogva romlott testi gondolatvilágához is. Ez a felfogás megtérés, vagy belehalás nélkül is jól üzemel és „természetesnek" is mondható. Időnként olyan érzésem van a mai világot látva, hogy egyesek nem a Teremtőt imádják, hanem kitaláltak maguknak egy istent, akinek az a dolga, hogy szolgáljon, szeressen, adjon, mindenről csak jót mondjon, de az intést azt felejtse csak el, arról meg ne is álmodjon, hogy egy hívő szenvedjen valamiért. „Good is God”, pedig az igazi úgy hangzana, hogy „God is good” (nem angolosoknak: a jó az Isten, vagy Isten maga a jó).

Ha már keresztény az ember, akkor igyekezzünk az igéhez igazodni, jobban mint az Isten szerint testinek minősülő jogérzetünkhöz, vagy a humanizmushoz!

Isten nem a demokráciában és a populizmusban bízva gyűjti a népét: Gal 1:10 Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.

Előre bocsátom, hogy az itteni gondolatok ellensúly funkcióban működnek  megfelelően, mert feltételezem, hogy olvasóm ismeri a szabad akarat vallást, a jóléti evangéliumot, és azokat az itt nem annyira idézett igéket, amik Isten humanista szempontból is szeretőnek minősíthető atyaságáról szólnak. 

Most hozok néhány megdöbbentő példát arra, hogy milyen (is) a Teremtőnk, az Új és Ó szövetség  és a megváltás szerzője, és az aki NEM TUD VÁLTOZNI. A történetek általában közismertek, de a humanizmus elkendőzései miatt nem divat felismerni a bibliai esetek brutális valóságát. A többség annyira durva, hogy könnyű szerrel használható egy kegyetlen istenkép alátámasztására is, például iszlám hátterű kereszténység gyalázók kezében. A szellem nélküli teológizálás ettől a blogtól függetlenül is virágzik, és nem én teszem életveszélyessé az életet,  olyan az már enélkül is. Mindazonáltal meg vagyok győződve, hogy a helyes Istenképhez szükséges ezen megdöbbentő esetek helyén kezelése.

Első példám Lévi fiainak az elhívása. Gyakorlatilag tömeggyilkosságra hívott fel Isten, és aki engedelmeskedett, és a buzgóságban odáig is elment, hogy a neki kedvesebb emberekkel sem kivételezett a korabeli terrorista akcióban, az pont ezzel kente fel magát az Úr szolgájának.

II Móz 32:25 Amikor látta Mózes, hogy a nép elvadult, mert Áron hagyta őket elvadulni ellenségeik csúfjára, odaállt Mózes a tábor kapujába, és azt mondta: Jöjjön hozzám, aki az ÚRé! Lévi fiai mind hozzágyűltek. Ő pedig ezt mondta nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene: Kössetek mindnyájan kardot az oldalatokra, járjátok be a tábort keresztül-kasul egyik kaputól a másikig, és gyilkoljatok le testvért, barátot és rokont! Lévi fiai Mózes parancsa szerint cselekedtek, és elesett azon a napon a népből mintegy háromezer ember.Utána azt mondta Mózes: Most avattátok fel magatokat az ÚRnak, mivel fiatokat és testvéreteket sem kíméltétek. Áldás száll ma rátok.

Gondolkodjunk emellett a következő példákon:

2- Az Ábrahámtól kért gyermek áldozat. (I Móz 22)

3- Jóbnak az Isten által jóváhagyott, illetve általa el is vállalt  emberfeletti szenvedés köre (ezt taglalom az alábbi szövegdobozban)

Jóbot az Isten verte?

 

job.jpg


1:12 ÚR ezt felelte a Sátánnak: Mindenét a kezedbe adom, csak rá magára nem vethetsz kezet!

1:16 Istentől tűz hullott az égből, amely megégette, és elpusztította a juhokat és a legényeket.

1:21 Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!

2:6 ÚR ezt felelte a Sátánnak: A kezedbe adom, csak az életére vigyázz!

2:10 Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk.

Ezt külön erősíti, hogy pl. a 2:10-ben közvetlenül ama kompromittáló mondat után azt olvassuk, hogy Jób még ebben a helyzetben sem vétkezett a szájával. Vajon mondhatott-e nyilvánvaló balgaságot 1 másodperccel eme dicséret elhangzása előtt?

Van még emellett legalább tucatnyi idézet Jóbtól a panaszkodós időszakából, amikor a későbbi megtérése miatt legalább egy dolog felől tévedett, viszont az túlzás, ha azt gondoljuk, hogy minden szava baromság volt ezekben a fejezetekben. Példák:

6:4 a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgüket issza lelkem, és Isten rettentései sorban elérnek engem

9:17-18  viharral kerget engem, ok nélkül szaporítja sebeimet. Lélegzetet sem hagy vennem, hanem keserűséggel lakat jól.

13:25-27 Elsodort falevelet rémítesz, és száraz szalmaszálat üldözöl, hogy ily sok keserűséget róttál rám, s ifjúkori bűneimért fizetsz meg nekem?! Béklyót tettél a lábamra

16:6 Elpusztítottad egész családomat.

16:11-14 Isten kiszolgáltat engem az álnokoknak, és a bűnösök kezébe juttat. Nyugton voltam, de összetört. Nyakon ragadott és szétzúzott, céltáblájául tett ki engem. Körülvettek engem íjászai, felhasítja veséimet kíméletlenül, epémet kiontja a földre. Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.

19:6 tudjátok meg, hogy Isten nyomorított meg, és ő kerített hálójába engem.

19:8-13 Eltorlaszolta utamat, nem mehetek tovább, ösvényeimre sötétséget borított. Dicsőségemtől megfosztott, levette fejemről a koronát. Kitépte reménységemet, mint valami fát, letördelt körös-körül: tönkrementem. Fellángolt ellenem haragja, és ellenségének tekintett engem. Együtt támadtak csapatai, utat törtek ellenem, tábort vertek sátram körül. Rokonaimat eltávolította mellőlem, ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.

23:16  Isten csüggesztette el szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.

27:2  Az élő Istenre mondom, aki megfosztott igazamtól, és a Mindenhatóra, aki megkeserítette lelkemet,

30:11 meglazította íjam húrját, és megalázott az Isten

A történet végén viszont újra visszatért az "Isten okozta az egész bajt" gondolat, és milyen meglepő, senki se botránkozott meg ezen az állításon a jelenlevők között:

42:11 Részvéttel vigasztalták azért, hogy olyan sok bajt bocsátott rá az ÚR.

Jakab 5:11 szerint is Isten intézte Jób sorsát:

"Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr."

4- Saját Fiának a feláldozása. Istent nem kötelezte senki arra, hogy egy olyan rendszert építsen, amiben ez szükséges, vagy egyáltalán  előfordulhat. Ha egy ember tenne ilyeneket, akkor a mai világi közfelfogás szerint minden kétséget kizáróan  kiérdemelné a preverz és szadista jelzőket. Ne legyen kétség, nem csak a zsidó farizeusok, vagy a rómaiak feszítették keresztre Jézust, hanem maga az Atya is: "mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok." (Mk 14:27) és "ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért"  (I Jn 4:10). Emellett Jézus szava is ezt bizonyítja, amikor úgy kiált fel, hogy "miért hagytál el engem?" Nem népszerű adalék, de az az evangélium esszenciája, hogy a jó és igaz Isten haragja volt a kedvenc fián, amikor a kereszten függött. Miattunk, és azért, mert a bűnt ki kellett valahogy egyenesíteni.

5- A szőlőmunkásoknak adott 12-szeres bérkülönbség, ami kirívó szociális igazságtalanságnak számít a ma embere szerint.

6- A józan, a túlélést garantáló, és a természettel szembenállásra utalnak pl.  a „tegyél jót ellenségeddel” szellemiségű Jézusi parancsok.

7- A parázna nőnek (vagy akármelyik bűnösnek) adott kegyelem egyenesen törvénysértő, hiszen ezzel az egyébként teljesen jogos és igazságos büntetéseket radírozza ki Isten.

8- Egy mai pszichológus Pált simán mondaná mazochistának azon szavait olvasva, hogy akkor erős, amikor erőtlen (emberi képtelenség, üldöztetés, szorongattatás).  Újabb jellemző példa az ember és Isten eltérő gondolkodására a Máté 16:22, ahol Péter védelmezni akarja Jézust a várható szenvedésektől, üldöztetéstől és haláltól, de Jézus válasza az, hogy „Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” Emberek  szerint…

„Ezt mondja az ÚR: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az ÚRtól pedig elfordul szíve!” Jer 17:5

9- Ideidézném a Jelenések 11-et is, ahol olyan dolgokat fog művelni majd két ember (tanú), amit ha ma a  hírekben látnánk a CNN-en, akkor azt mondanánk, hogy  ezek  csak valami varázslós tuninggal ellátott gonosz iszlám terroristák lehetnek, hiszen:

- tűzzel megemésztik a rájuk támadó ellenségeiket,

- aszályt tudnak parancsolni

- kiterjedt vízszennyezést idézhetnek elő

- gyötrik a népeket.

Amikor pedig megöli őket a regnáló hatalom, akkor globális népünnepélyt csapnak majd az emberek. Aki csak a fenti tettek és információk alapján, a maga humanizmusa szerint méri meg majd ezt a történetet Isten szellemét nem kérdezve, az sajnos menthetetlenül Isten ellenségeinek az oldalán találja majd magát.

10-Csecsemőgyilkosságra felbujtás. Az állatvédők is felhördülhetnek, hiszen az ártatlan háziállatok, cicák, és kutyuskák is kivégzésre ítéltettek: I sám 15:1-3 "figyelj az Úr beszédének szavára így szól a Seregek Ura: Megemlékeztem arról, amit cselekedett Amálek Izráellel, hogy útját állta néki, mikor feljöve Égyiptomból. Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat. 

Ugyanebben a történetben Sámuel, az Úr által elismert és vezetett próféta "felkoncolta Agágot az Úr előtt" (15:33)

A vadzöldek se barátkozhatnak kedvükre Jézussal, mert arra is akadt példa, hogy megátkozott egy fát, ami utána egyből kiszáradt (Mt 21). Valójában rosszabb az ilyen a favágónál, pedig köztudottan ők a leggonoszabb emberek a világon, hiszen minden fa szent, mert fogyasztja a minden rosszat okozó cokettőt.

11- Meglehetősen "botrányos" Istentől az az eljárása is, hogy se származás, se saját akarat, vagy teljesítmény alapján nem biztosít jogot senkinek az üdvözülésre, hanem többszörösen kijelenti, hogy Ő maga választja ki a csapatát. A megtérés nem csak emberi döntés, hanem minden esetben egy előre rendelt esemény.

Ef 1:4-5 őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint

Jn 15:16:Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon

Jn 15:19 nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból

Jn 6:37 Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el

Jn 6:44 Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom az utolsó napon.

Jn 6:65 senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya

Mt 11:27 senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. 

Zsid 12:17 (Ézsau) örökölni akarta az áldást, atyja megtagadta tőle, mivel a megtérés útját nem találta meg, noha könnyek között kereste.

Egy humanista Isten biztosan nem utasította volna el Ézsau sírását.

Végül idézek mutatóba néhány igeverset a kereszténység és a szenvedés valódi kapcsolatáról:

- „az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.” (Zsidó 2:10)

- "Akit én szeretek, megfeddem" (Jel 3:19)

-Észaiás (53:10-11) is hasonlókat ír: "az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz. Mert lelke szenvedése folytán látni fog (ja a magját), és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli."

- „Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet” (Zs 119:71). Hát, nekem még van mit tanulnom engedelmességről...

-  „Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába. „ (Apcs. 14:22)

- „mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33)

- „senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve. Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy üldözni fognak minket, és amint tapasztaltátok, úgy is történt.” (I Thessz 3:4-5)

- „örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk” (Róma 8:17).

- a mi életünk sem épp egy vidámparki jutalomnap, hiszen "Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom. És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom." (Luk 14:26-27)  Az emberileg mérhető legszorosabb kapcsolatainkról való lemondási képesség, annak oltárra tétele szintén távol állna egy humanista istentől. Ha jól olvasom, ez nem csak az olimpiai bajnokok áldozata, hanem ez a beugró szint.

 Jelzem még, hogy készült egy nagyobb gyűjtemény is, amiből itt csak mutatóba 1-2 példát adok arra, hogy a "csak jó" Istentől, sőt személyesen Jézustól sem áll távol az erőszak:

Ézs 11:1-4 Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst.

Jelenések 19: 12-16 És láttam a megnyílt eget: íme, egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tűz lángja, és fején sokágú korona és ráírva egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül; és vérbe mártott ruhába volt öltözve. Ez a név adatott neki: az Isten Igéje. A mennyei seregek követték őt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve. Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket: mert ő vasvesszővel fogja pásztorolni őket, és fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját. Ruhájára és derekára az a név van írva: Királyoknak Királya és uraknak Ura.

Ézs 63:5-6 Körbenéztem, de nem volt, aki segítene, és csodálkoztam, hogy nincsen, aki támogasson. Saját karom segített hát engem, saját felindulásom támogatott. Népeket tapostam el haragomban, szétzúztam őket felindulásomban, és levüket kiontottam a földre.

Jel 6:15-17 És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magokat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba; és mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?

Ez a Jézus Krisztus sajnos sokaknak fog meglepetéseket okozni, mert (talán tudat alatt) egy tündibündi butuska jó haver hippinek vélték, aki annyira be van szívva valami szeretet nevű cucctól, hogy a mennyei polgársághoz elegendő csak szajkózni a nevét, esetleg  eljárni vasárnaponként valami gyűlésre és fizetni a helyi mikrofonos embernek.

Isten és a szeretet kapcsolata általában mindenkinél nyilvánvaló. Ennek a képnek az egyik legbrutálisabb kiegészítését találtam a Jeremiás 16:5-ben:

"ezt mondja az ÚR: Ne menj be gyászolók házába, siratni se menj, részvétet se mutass irántuk! Mert elveszem a békességet ettől a néptől – így szól az ÚR –, a szeretetet és az irgalmat."

Isten nem baj nélkülire tervezte a világot. (a tervezés tényét pl. a Jer 29:11 alapján igazolom). Van olyan képzelt Isten, akinek az lenne a dolga, hogy gondtalanná tegye a halandó életét. Ahogy látszik, a Teremtő nem ilyen.

Zs 7:12 Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.

 Mt 6:34 minden napnak elég a maga baja

Péter apostol szerint az is lehet Isten akarata, hogy időnként szenvedünk, akár jogtalanul is. A "csak jó" istenségtől ez is idegen.

I Pét 3:17 jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogy nem gonoszt cselekedve.

Hogyan lehetne a Teremtő Isten azonos a "csak jó" istennel, ha előbbi a következőt mondja  a világa természetéről?

Rm 11:32 Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.

Nevezhető-e ezek után Isten jónak, vagy csak jónak? A válaszom az, hogy emberi (humanista) szemmel nem, de hívő szívvel mindenképpen.

Javaslom mindenkinek, hogy gondolkodjon el az Istenképén, mert a Biblia szerint a soha nem változó Isten tevékenységi körébe tartoznak ezek az erőszakos, fájdalmas, vagy akár érthetetlen tettek is. Ha nem akarunk csalódni, ezeket a területeket is be kell vonnunk a kegyelmes és szerető Atya kép mellé. (Ez az intelmek értelemszerűen azoknak nem szól akik olyan egyházakban nyomorognak, ahol csak a törvényt hirdetik, de a kegyelmet nem. A törvénybe csak belehalni lehet, de ez a belehalás elengedhetetlen a megtéréshez. Újjászületés után már nem kényszeríthetnek a törvény uralma alá, mert a térkép helyett a GPS (Szentlélek/szellem) vezet.

A jó öreg előre tudás tézise

  Isten előre tud, vagy előre tervez?

 olv_ido_6.bmp

 Mint tudjuk, azért érdekes ez a kérdés, mert a független szabad akarat vallásának vele összenőtt kistesója az Isteni előre tudás tézise. Azért van szükség erre a nyakatekert tézisre, mert a Biblia szavait naivan fogyasztva zavarba ejtően gyakran akadunk olyan elbeszélésekbe, amik úgy hangzanak, mintha Isten előre tervezne sorsokat, eseményeket, és az elképzelések szerint ezzel a mókolással legalább felszínesen el lehet simítani az ellentmondásokat. Az előre tudás tézise viszont rengeteg eufemizmust (szépítő kifejezések) alkalmaz, hogy el tudja venni az élét az egyébként meglehetősen problémás tervezős, kiválasztós, rendelős, döntős bibliai idézeteknek. Ilyen necces idézetek nagy dózisban találhatók a "nyers étel" menüpont alatt a főmenüben, illetve azon belül főleg itt.

Az oda gyűjtött idézetek többségét nem is kommentálom, mert annyira egyértelműek, ha az eredeti célnak megfelelően a szavak legkézenfekvőbb jelentéseiből igyekezzük összerakni egy-egy bibliai mondat értelmét. Azok a magyarázatok, amik csűrés-csavarással, nyelvészkedéssel, és érthetetlen akadémiai fogalmakkal vannak tele és felsőfokú teológiai végzettség nélkül nem fogyaszthatóak, azok nekem eleve gyanúsak, mert Jézusnál annyira alacsonyan volt a megértési küszöb, hogy a gyerekek és analfabéták is meg tudták ugrani azt. Persze ez csak a Jézushoz tartozók belső körére igaz, mert a körön kívüliek számára az I Kor 1 és a Mt 6:24 és Mt 13:11 (Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti ; nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg) szerint egy bolondságnak  nevezett blokk akadályozza a megértést akár az egyetemi szintű, de hit nélkül próbálkozásokat is.

Tegyük fel, hogy éppen megfigyelünk két szereplőt, X és Y urat. X úr fog egy vödörnyi legót és bedobja egy betonkeverőbe, majd azt mondja, hogy ő tervezett egy nagyon speciális betonkeverő dobot, továbbá minden egyes legó alakját egyenként kiszámolta, és a terveinek megfelelően egy bűvös időpontban n másodperc keverés után a legók pont olyan konstellációban fognak állni, ami megegyezik egy működőképes kisvonattal. Az állítását a nagyérdemű megrökönyödésére kísérlettel igazolja is és youtube sztár lesz.

Ekkor jön Y úr, aki ezen felbuzdulva azt mondja, hogy ő vesz egy átlagos betonkeverőt, és ő is beleönt egy vödörnyi jól kiválasztott legót, és azt jósolja, hogy az ő  betonkeverőjében is egy kisvonat fog zötyögni  11342 másodperccel az indítás után. Y úr persze szigorúan elutasítja, hogy őt tervezőnek nevezzék, mert ő csak egy világbajnok médium, ő csak látja előre a dolgokat.  

Most vizsgáljuk meg, hogy kívülállóként, [vagy egy kisvonat szempontjából :-) ] nézve van-e különbség a két mágus között? Az egyik ilyen természetfeletti képességgel, a másik meg egy olyan  természetfeletti képességgel idézi elő az effektíve azonos mérhető eredményét, de azok az eredmények kívülről nézve teljesen ugyanazok. Maximum egy halovány különbség fedezhető fel, de csak(!) akkor, ha már a mágusokat  vizsgáljuk, nem pedig a produktumukat.  X úr Y úrnál valamivel  aktívabb szerepet tölt be, mert nyilvánvalóan egy határozott szándékkal cselekszik, sőt egy önálló hatalmat is elvállal, míg Y úr csak egy felelősség nélküli közvetítő, egy szerencsés rádiós, aki nem biztos, hogy képes lesz másnap is abszolválni egy ilyen kihívást, hiszen ő csak hallotta valahonnan, hogy mi fog történni.  A képzeletbeli történetem a tervező és az előre tudó Isten gyakorlati tevékenysége közötti nagyon halovány különbségre igyekszik rámutatni, főleg annak a fényében, hogy Isten beszédéből egyáltalán (!) nem látszik, hogy Ő e kettő tevékenységet különválasztaná, vagy nem egyszerre művelné. Bizony-bizony, ha nincs a szabad akarat ideológiai kényszere, akkor nem létezne ez az elkülönítés sem...

Egy Bibliai példát is veszek. Márk evangéliuma 14. részében Jézus mondja  az apostoloknak, majd külön Péternek:

"Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok. ...Bizony mondom neked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt másodszor megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem."

Azt tegyük most félre most, hogy Péternek átmenetileg kiment a fejéből ez a prófécia, és gondoljunk bele abba, hogy milyen lehet, amikor az öröklétbe belátó, a tökéletes referenciákkal bíró Megváltó egyértelműen szól hozzánk  egy konkrét jövőbeli tettünkről. Nem érvényes azt a szokásos hitetlen kiskaput elővenni, hogy "semmi sem biztos, és különben is lehet, hogy rosszul hallottuk", mert valóban az Úr szólt. Egyszerre félelmetes és csodálatos is, ha ilyen történik velünk. A nagybetűs valóság jött éppen velünk szembe! Ki az, aki ilyen helyzetben Isten "agyában" kezd el matatni, hogy kiderítse tervezve is volt-e ez a valóság, vagy csak passzív előre tudás terméke? Nem furcsa, vagy természetellenes, illetve buta tevékenység ez? Nem pont az történik, amire Pál a Római levél 9-ben a fazekasmester és az agyagedények példáját idézi? Lehet erre azt mondani, hogy ez nem pontos válasz, mert nem arra érv, hogy tervezett is Isten, de könyörgöm, Pál és Isten pont arra terel ezen keresztül minket, hogy egyrészt feltétel nélkül fogadjuk el Isten "diktatúráját", másrészt azt, hogy nincs se jogunk, se képességünk őt ítélgetni, csak hódolni neki.

A további vizsgálathoz kettéválasztanám a szereplőket. Nekem, aki alanya vagyok a sorsnak, teljesen mindegy, hogy csak passzívan előre tudják, vagy tervezték is odafent a jövőmet, mert mindkét esetben pontosan ugyanazt kell tennem, vagyis követni és tisztelni a tervezőt, vagy a sors ismerőjét.

Másik kérdés a sors tervezőjének, vagy előre tudójának a megítélése. Eleve nem is lenne nekünk dolgunk Isten osztályozása, csak a követése, de valahogy elnézi nekünk ezt Isten, hiszen amikor őt választjuk, akkor az úgy is néz ki, mintha választanánk az isten kínálatból.  Ha viszont már "választottuk" a Teremtőt, akkor már abszolút helytelen Isten jóságát tovább méricskélni és az előre tervezés/tudás kérdésében pl. választani az isteni tökéletlenség, vagy a isteni szívtelenség között. Egyikről se mondott le a valódi Isten, szóval a kis agyunkat nekünk is valahogy bele kell feszegetnünk  ebbe a keretbe.* Ha nem megy, akkor el kell kezdeni bután ámenezni. Isten azt is nagyon értékeli, mivel ő a szíveket vizsgálja és nem az agykapacitásunkat. Csak a feltétel és agy nélküli követés tart a keskeny úton, és se másnak, se magunknak nem használ, ha beszűrődik a látásunkba az isteni tökélyben való kételkedés gyanúja, miközben próbáljuk aggyal felfogni Isten teljességét. A tudósok is levezették már, hogy egy alacsonyabb intelligenciájú lény nem értheti meg az IQ-ban felette állókat.

Rm 11:33-34 ue: Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává?

Jób 5:9 aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul. 

Szigorúan a látható világ vizsgálatára hagyatkozva tulajdonképpen csak szubjektív döntés, hogy előre tudásnak, vagy előre tervezésnek minősítjük a próféciákat. Igazi választ csak Isten beszédében találhatunk. Ha viszont józan paraszti ésszel követjük Isten szava járását, akkor véletlenül azt találjuk, hogy Isten szájából lépten nyomon jönnek a tervezésére utaló igék. A passzív előre tudásra utalók viszont nem nagyon... 

Zs 139:4

Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.

 

Ez még előre tudás lenne, de utána jön nem sokkal a 16. vers:

Zs 139:16

Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük

Zs 139:17-18

Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.

 

Isten szándékai (tervei) végtelen nagy számúak. Annak a jelentésnek nincs értelme, hogy milliónyi lehetséges jövőképe van Istennek, mert akkor hazudna, amikor ezek közül rendre csak egyet-egyet jelent ki.   Az előre tudós kiskapu, miszerint itt csak óhajokról, előre tudásról lenne szó az az előző sorban lett cáfolva. A szándék szó (strong 7454. rea) csak ebben a zsoltárban fordul elő és szándék, vagy gondolat lehet a jelentése. A "gondolat" verzió már elvenné az értelmét az érvelésemnek, de Isten lényéből ered szerintem, hogy ő nem csak gondolkodni szokott, hiszen az Ő gondolatai és szavai (a miénkkel ellentétben) teremtő erejűek. 

Ézs 46:10

Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.

 

Az előre tudás tézise igazolódhatna, de utána itt is egyből elszólja magát, hogy igazából terve az az előre tudás…

 

Van egy bizalmi különbség is egy előre tudó és egy előre tervező Isten között. Azzal az orákulummal, aki csak csepegteti nekünk az infókat és szigorúan távol tartja magától a beavatkozói, vagy aktív sors alakító szereptől, azzal szerintem nehezebb bizalmi viszonyba kerülni, sőt nem is nagyon érdemes, hiszen ebben a kapcsolatban csak az információ a lényeg, csak a közvetítőjével vagyunk kapcsolatban, az információ forrása kvázi nem is létezik.

Ellenben egy hatalommal is rendelkező, aktív Istenhez lehet kapcsolódni, és a lényét is meg lehet ismerni, nem csak a tudását.

A tézis mellesleg nem is olyan régi, mint gondolnánk: 

 „a középkorban kezdték alkalmazni azt a gondolatmenetet, hogy Isten, aki az időn kívül létezik, öröktől fogva előre látja, hogy az egyes ember szabad döntésével miként válaszol majd az ő segítő kegyelmére, és logikailag (nem időben) ennek tudatában dönt arról, hogy kinek ad kegyelmet, kinek nem.” (Wikipédia/ Predesztináció)

Sipos Ferenc Determinizmus-indeterminizmus-predestináció  

Az isteni előrelátás sértetlenül hagyja az emberi szabadságot. Isten senkit sem kényszerít. Csupán előre látja minden egyes embernél, hogyan fogja használni szabadságát, és ennek megfelelően cselekszik.”[19] 

https://www.keresztenyek.hu/eleve-elrendeles/

Nagyon elfogult a szerző, és számomra magas labdákat ad fel. Sajnos elterjedt teológiai vitákban is, hogy a Bibliai szöveget csak dísznek használják fel, a tartalmától, a logikus üzenetektől valami egyéb érdek mentén könnyedén eltérnek. Itt a 2. pontban pl. ezt olvassuk:

„Isten előre tudásának megfelelően választ ki, ami azt jelenti, hogy nem önkényesen, hanem az ember döntése alapján, amit Ő már előre tud.” Több, mint „érdekes” interpretációja ez egy olyan egyértelmű  cselekvési listának a Róma 8:28-ból, ahol végig kizárólag Isten van megjelölve mint aktív szereplő.

„Mert akiket eleve kiválasztott (ismert – Károli Gáspár fordítás), azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma levél 8:29–30) 

A cselekvések sorrendje viszont elég egzakt: 1. kiválasztás 2. rendelés 3. hívás 4. igazítás 5. megdicsőítés. Ha a cselekvő személyét nézzük, akkor mindegyiket Isten végzi, mi pedig csak alanyai vagyunk a tevékenységének. (nyilvánvalóan mi is cselekszünk, de pártszóvivői mélység, amikor sikerül 180 fokkal elfordítani a valóságot) 

 I Péter 1:1 "a jövevényeknek, akik ki vannak választva az Atya Isten előre tudása szerint a Lélek megszentelő munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre"

Ez már nyomósabb érvnek látszik, de csak akkor, ha a mondatot önállóan nézzük a Biblia egyéb üzeneteitől függetlenül. Ezt azért írom, mert ezen kívül összesen egy helyen szerepel az előre tudás (prognosei) szó. Az előre tudás szó másik előfordulása az Apcsel 2:23, ahol ez Jézus kereszthalála kapcsán a történetben szintén az elhatározott döntés szavak után szerepel, vagyis azt biztosan nem lehet a tervezés tagadására használni. Sokkal kerekebb a történet, ha 1 Péter 1-et inkább költői színezésnek vesszük, ami egyáltalán nem az előre tudás tervezés nélküliségét akarta támogatni, hiszen aki hatalommal tervez, az ugyanúgy előre tud is, viszont aki csak előre tud, az még nem biztos, hogy tervez is.

Apcsel 2:23 „ki Istennek elvégezett tanácsából és előre tudásából (prognosei) adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megölétek” 

Ugyanerre jut a https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/e-e-C9B2A/eleve-elrendeles-C9B98/ írása.

_____________

* mint a töbi ellentmondásra, erre is a kompatibilizmust találtam legjobb feloldásként

Blogszerző

jozsi_agyag.JPGA blogszerző útja

 A  szerző neve továbbra is anonim marad, hogy  az esetleges ismeretség ne zavarja meg az olvasókat. Amúgy se a személy a lényeg, hanem a mondandó.

A szerző felnőtt megtérés révén kapcsolódott be a protestáns hitvilágba,. Az akkori szokásoknak megfelelően aktív gyülekezeti életbe, rendszeres utcai evangelizációkba cseppent, és szívta magába az új tanításokat, a csecsemőkhöz illő módon kevés szűrővel, vagy kritikával. Arra kérdésre, hogy mi újság a szabad akarat és a predesztináció (eleve elrendelés) témakörében, a legtöbb keresztény megtérése után, a körülötte levőktől, vagy a neveltetése során kap egy könnyen fogyasztható előre gyártott választ. Ő is évekig elüzemelt ezzel a csomaggal. Magabiztosan vallotta akár idegenek előtt is, hogy:

- Isten szabad akaratot adott,

- nem robotokat teremtett,

- ő nem diktátor, ellenben annyira tiszteli és szereti az embert, és legfőbb vágya, hogy a szívünket megnyerje, de ebben nem enged magának befolyásolást, csak ránk bízza a választást. Egyszülött Fiát adta értünk, hogy aki a szabad akaratával Isten mellett dönt, azt Ő bűnbocsánattal és mennyei állampolgársággal jutalmazza.

- A necces Bibliai idézetek magyarázatára ott volt az eszköztárban a megengedő, vagy feltételes isteni akarat fogalmai, az Isteni előre tudás tézise, illetve univerzális mumusként a sátán. 

- Isten nem lehet olyan rossz, hogy rosszat tervezzen. A létező rosszat tehát egy Istentől független véletlen, vagy külső és jelentős  erő (a sátán) számlájára kell írni. Az ördög elromlását - a tanult felfogás szerint - szintén a szabad akarat tette lehetővé.  Az egész szabad akaratos rendszer értelme pedig az, hogy Isten ennek révén kerülőutakkal és sok veszteséggel, de igazi követőket fogadhat fel magának  egy későbbi fontosabb projektre.

- A bűnbeesés tulajdonképpen kibillentette, meglepte, cselekvésre, újratervezésre kényszerítette Istent. 

Hívő élete során egy ponton komoly teológiai kihívásokkal találkozott, amikor is nyílt vitákban az akkori sablonjaival ellentmondó igei idézetekkel szembesítették. Akkoriban már arra is rá kellett jönnie, hogy az erre rendszeresített mikrofonos (vagy más helyeken fekete ruhás) embertől kérdezgetés nem megoldás, mert rendszerint nem tudtak választ adni, vagy nem is vették komolyan. Visszatekintve ez nem is volt baj, mert a csecsemőkorból illik kinőni. A sablonok megingása már jó táptalajon történt, mert volt Ige tisztelete és bizonyos fokú igényessége, ezért nem a világba fordult ki, hanem elkezdte komolyan kutatni az igét. Ehhez kellett persze némi ijesztgetés, illetve bölcs tanácsolás. 

Rá kellett jönnie, hogy nem babra megy a játék, hanem saját bőrére. A végén nem hivatkozhat majd arra, hogy bibliaolvasás helyett emberek tanításait követte azokat isteninek gondolva. Mivel újjászületett hívőknek jár a hozzáférés a Szent Szellem(Lélek) révén, ezért nem csak lehetséges, de szükséges is, hogy egyénileg értelmezzék, értsék az igét. 

Ide vágó idézetek:

Apcs 17:11 Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond.

 Ef 4:11- 14 ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától

És Zsid 5:12-14 olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek tapasztalatuk folytán gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz megkülönböztetésére.

 

Konklúzió

 

 A nyers ige fogyasztása  segített megmérnie nemcsak a szabad akarat tanait, de a többi addig tanult  tézist is.  A szabad akarat vallás elég sok gyomrost kapott, hiszen ha üresen olvassuk a Biblia könyveit,  egy attól nagyon eltérő konzervatív, ha tetszik antihumanista, Istenközpontú világban találjuk magunkat. Alig akad oldal a könyvben, amin ne találnánk egy utalást egy a létező isteni tervről, rendelésről. Egyszerűen nem úgy vannak fogalmazva a könyvek, hogy azok alapján a természetes következtetés lehetne az istentől is független szabad akarat léte, illetve ennek az akarat szabadságának a fontossága sincs úgy kihangsúlyozva, ahogy a modern, humanistába hajló teológia közvetíti.

A kutatást nem siette el, és kb. 8 évbe telt, amíg kialakult az új, stabilabb alapokon álló világképe. Általában nem vadászott az igékre, hanem csak az általános Biblia olvasás közben észlelte és jegyezte fel a témába vágókat. Az ige olvasása és a felettébb nagy számú, a független szabad akarat felségét zavaró igevers miatt szép lassan átfordult az eleve elrendelés mindent lefedő hatáskörének.    A predesztinációval való megbarátkozás persze kicsit olyan volt, mint egy homokosnak a coming out-olás egy konzervatív közegben, hiszen kb. az összes  ismerősöm megmaradt továbbra is a szabad akarat vallásban, és mivel nem általános jellemző az igényesség, az idomított hordák inkább marnak bele abba, aki ki mer tekinteni közülük. Nem divat megkérdezni, hogy honnan ered az eltérés. Emiatt is vártam éveket és gyűjtöttem annyi muníciót, amennyivel már nem tud mit kezdeni egy átlag vitaellenfél.

Az eleve elrendelésnél nem állt meg, mert az önmagában ugyanolyan véglet, mint a szabad akarat vallása, és vele szemben szintén vannak problémát okozó igék. A tovább lépés az a gondolat volt, hogy miközben Isten szempontjából a legkényesebb szintekig érvényes a predesztináció, emellett ezzel párhuzamosan van egy a Bibliában is szintén gyakran fellelhető emberi nézőpontú történetleírás is, amiben logikusan értelmezhető az emberi akarat léte, a  döntések szubjektív lehetősége és az ezekre épülő felelősségünk.  Az Isteni és az emberi akarat párhuzamosan működik a világban. A biblia  váltogatja a nézőpontot, akár egy mondaton belül is. A módszer magyarázata talán a könnyebb emberi fogyaszthatóság lehet. Van ahol kompatibilizmusnak hívják ezt a nézetet, tehát ezt a fogalmat használjuk itt is. Itt külön bejegyzés szól a témában. 

Gyümölcsök

 

A szerzőnek meglepő nyugalmat adott ez az új háttér, mert egy nagyságrenddel kevesebb lett azon igehelyek száma, amiket nem lehet se kiköpni, se lenyelni, mert nem illettek bele a korábbi dogmába.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen gyakorlati haszna akad a szabad akaratot és az eleve elrendelést is integráló kompatibilista szemléletnek, vagy az eleve elrendelésben való hitnek. Leszögezhetjük, hogy az egész témakör  nem üdvösségkérdés, bár az igaz, hogy egy nagyon fontos teológiai terület, és rengeteg dologra hatással van.  "testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába." (2 Pét 1:10-11)

Az új felismerések növelték a szerző alázatát Isten felé, növekedett az Istenre hagyatkozása, az egyszerűsége, sőt akár a nyugalma. Ő tényleg(!) mindent a kezében tart. Hitben járva sosem fordulhat elő, hogy jön az  s betűs  konkurens istenmumus, aki áthúzza a jó tervet és az egész addigi rend és hit átszerkesztésre kényszerül.

Ezt illusztrálja a 139. zsoltár is, ami a predesztináció himnusza is lehetne:

"Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság."

Épp elég, ha elhisszük, hogy Istennek van

- 1 db jó terve,

- az a terv nem csak vágy,

- a tervező nagyon szeret minket és gondoskodik rólunk akkor is, ha mi nem tesszük.

Így tényleg lehet vízen járni, bár ehhez le kell menni nagyon butába, a gyermeki hitszintre. Az okoskodásaink rendszerint a hit ellen hatnak és az aggódást generálják.

 

süti beállítások módosítása