Ha lehet rangsorolni, az eleve elrendeléshez kapcsolódóan talán az isteni kiválasztás gyakorlata a leginkább bicskanyitogató eljárás. Valljuk, hisszük, hogy születéstől mindenki egyenlő esélyekkel indul. Meglehetősen mélyen  belénk plántált igazság az egyenlőség, az utóbbi évszázadok minden jelentős társadalmi mozgalma mögött ott volt ez a szellem, és nagyon sokan hoznának áldozatokat is a védelmében. Az előbbi leírás viszont sajnos(?) csak világi környezetben fogadható el maradéktalanul, annak ellenére, hogy bizonyos körben Isten is gyakorolja az egyenlő bánásmódot (nincs személyválogatás, de ez arra vonatkozik, hogy mindenkit ugyanaz a törvény fog megítélni, és senkit sem ítélnek el olyan bűnért, amit nem követett el). Ehhez képest a  Biblia olvasására vetemedő, nyitott szívű Istenfélő ember rengeteg ponton találkozhat az egyenlőséget és  hasonló  emberi jogokat zavaró sorokkal, azzal, hogy Isten emberei elsősorban kijelöltek, kiválasztottak, és az önkéntességük csak ezen belül, ez után értelmezhető (a kompatibilizmussal). Szerintem isteni kapcsolat nélkül egyszerűen képtelenség, hogy valaki önként rábólintson egy olyan rendszerre, ami egyeseket másokhoz képest látszólag érdemtelenül sokkal előnyösebb helyzetbe  hoz. Az alább felsorolt igék talán másokat is meggyőznek  arról, hogy ez a „szerintem” nem idegen a Bibliától.

  Isten előre tud, vagy előre tervez?

 

 Mint tudjuk, azért érdekes ez a kérdés, mert a független szabad akarat vallásának vele összenőtt kistesója az Isteni előre tudás tézise. Azért van szükség erre a nyakatekert tézisre, mert a Biblia szavait naivan fogyasztva zavarba ejtően gyakran akadunk olyan elbeszélésekbe, amik úgy hangzanak, mintha Isten előre tervezne sorsokat, eseményeket, és az elképzelések szerint ezzel a mókolással legalább felszínesen el lehet simítani az ellentmondásokat. Az előre tudás tézise viszont rengeteg eufemizmust (szépítő kifejezések) alkalmaz, hogy el tudja venni az élét az egyébként meglehetősen problémás tervezős, kiválasztós, rendelős, döntős bibliai idézeteknek. Ilyen necces idézetek nagy dózisban találhatók a "nyers étel" menüpont alatt a főmenüben, illetve azon belül főleg itt.

Az oda gyűjtött idézetek többségét nem is kommentálom, mert annyira egyértelműek, ha az eredeti célnak megfelelően a szavak legkézenfekvőbb jelentéseiből igyekezzük összerakni egy-egy bibliai mondat értelmét. Azok a magyarázatok, amik csűrés-csavarással, nyelvészkedéssel, és érthetetlen akadémiai fogalmakkal vannak tele és felsőfokú teológiai végzettség nélkül nem fogyaszthatóak, azok nekem eleve gyanúsak, mert Jézusnál annyira alacsonyan volt a megértési küszöb, hogy a gyerekek és analfabéták is meg tudták ugrani azt. Persze ez csak a Jézushoz tartozók belső körére igaz, mert a körön kívüliek számára az I Kor 1 és a Mt 6:24 és Mt 13:11 (Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti ; nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg) szerint egy bolondságnak  nevezett blokk akadályozza a megértést akár az egyetemi szintű, de hit nélkül próbálkozásokat is.

Tegyük fel, hogy éppen megfigyelünk két szereplőt, X és Y urat. X úr fog egy vödörnyi legót és bedobja egy betonkeverőbe, majd azt mondja, hogy ő tervezett egy nagyon speciális betonkeverő dobot, továbbá minden egyes legó alakját egyenként kiszámolta, és a terveinek megfelelően egy bűvös időpontban n másodperc keverés után a legók pont olyan konstellációban fognak állni, ami megegyezik egy működőképes kisvonattal. Az állítását a nagyérdemű megrökönyödésére kísérlettel igazolja is és youtube sztár lesz.

Ekkor jön Y úr, aki ezen felbuzdulva azt mondja, hogy ő vesz egy átlagos betonkeverőt, és ő is beleönt egy vödörnyi jól kiválasztott legót, és azt jósolja, hogy az ő  betonkeverőjében is egy kisvonat fog zötyögni  11342 másodperccel az indítás után. Y úr persze szigorúan elutasítja, hogy őt tervezőnek nevezzék, mert ő csak egy világbajnok médium, ő csak látja előre a dolgokat.  

Most vizsgáljuk meg, hogy kívülállóként, [vagy egy kisvonat szempontjából :-) ] nézve van-e különbség a két mágus között? Az egyik ilyen természetfeletti képességgel, a másik meg egy olyan  természetfeletti képességgel idézi elő az effektíve azonos mérhető eredményét, de azok az eredmények kívülről nézve teljesen ugyanazok. Maximum egy halovány különbség fedezhető fel, de csak(!) akkor, ha már a mágusokat  vizsgáljuk, nem pedig a produktumukat.  X úr Y úrnál valamivel  aktívabb szerepet tölt be, mert nyilvánvalóan egy határozott szándékkal cselekszik, sőt egy önálló hatalmat is elvállal, míg Y úr csak egy felelősség nélküli közvetítő, egy szerencsés rádiós, aki nem biztos, hogy képes lesz másnap is abszolválni egy ilyen kihívást, hiszen ő csak hallotta valahonnan, hogy mi fog történni.  A képzeletbeli történetem a tervező és az előre tudó Isten gyakorlati tevékenysége közötti nagyon halovány különbségre igyekszik rámutatni, főleg annak a fényében, hogy Isten beszédéből egyáltalán (!) nem látszik, hogy Ő e kettő tevékenységet különválasztaná, vagy nem egyszerre művelné. Bizony-bizony, ha nincs a szabad akarat ideológiai kényszere, akkor nem létezne ez az elkülönítés sem...

Egy Bibliai példát is veszek. Márk evangéliuma 14. részében Jézus mondja  az apostoloknak, majd külön Péternek:

"Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok. ...Bizony mondom neked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt másodszor megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem."

Azt tegyük most félre most, hogy Péternek átmenetileg kiment a fejéből ez a prófécia, és gondoljunk bele abba, hogy milyen lehet, amikor az öröklétbe belátó, a tökéletes referenciákkal bíró Megváltó egyértelműen szól hozzánk  egy konkrét jövőbeli tettünkről. Nem érvényes azt a szokásos hitetlen kiskaput elővenni, hogy "semmi sem biztos, és különben is lehet, hogy rosszul hallottuk", mert valóban az Úr szólt. Egyszerre félelmetes és csodálatos is, ha ilyen történik velünk. A nagybetűs valóság jött éppen velünk szembe! Ki az, aki ilyen helyzetben Isten "agyában" kezd el matatni, hogy kiderítse tervezve is volt-e ez a valóság, vagy csak passzív előre tudás terméke? Nem furcsa, vagy természetellenes, illetve buta tevékenység ez? Nem pont az történik, amire Pál a Római levél 9-ben a fazekasmester és az agyagedények példáját idézi? Lehet erre azt mondani, hogy ez nem pontos válasz, mert nem arra érv, hogy tervezett is Isten, de könyörgöm, Pál és Isten pont arra terel ezen keresztül minket, hogy egyrészt feltétel nélkül fogadjuk el Isten "diktatúráját", másrészt azt, hogy nincs se jogunk, se képességünk őt ítélgetni, csak hódolni neki.

A további vizsgálathoz kettéválasztanám a szereplőket. Nekem, aki alanya vagyok a sorsnak, teljesen mindegy, hogy csak passzívan előre tudják, vagy tervezték is odafent a jövőmet, mert mindkét esetben pontosan ugyanazt kell tennem, vagyis követni és tisztelni a tervezőt, vagy a sors ismerőjét.

Másik kérdés a sors tervezőjének, vagy előre tudójának a megítélése. Eleve nem is lenne nekünk dolgunk Isten osztályozása, csak a követése, de valahogy elnézi nekünk ezt Isten, hiszen amikor őt választjuk, akkor az úgy is néz ki, mintha választanánk az isten kínálatból.  Ha viszont már "választottuk" a Teremtőt, akkor már abszolút helytelen Isten jóságát tovább méricskélni és az előre tervezés/tudás kérdésében pl. választani az isteni tökéletlenség, vagy a isteni szívtelenség között. Egyikről se mondott le a valódi Isten, szóval a kis agyunkat nekünk is valahogy bele kell feszegetnünk  ebbe a keretbe.* Ha nem megy, akkor el kell kezdeni bután ámenezni. Isten azt is nagyon értékeli, mivel ő a szíveket vizsgálja és nem az agykapacitásunkat. Csak a feltétel és agy nélküli követés tart a keskeny úton, és se másnak, se magunknak nem használ, ha beszűrődik a látásunkba az isteni tökélyben való kételkedés gyanúja, miközben próbáljuk aggyal felfogni Isten teljességét. A tudósok is levezették már, hogy egy alacsonyabb intelligenciájú lény nem értheti meg az IQ-ban felette állókat.

Rm 11:33-34 ue: Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává?

Jób 5:9 aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul. 

Szigorúan a látható világ vizsgálatára hagyatkozva tulajdonképpen csak szubjektív döntés, hogy előre tudásnak, vagy előre tervezésnek minősítjük a próféciákat. Igazi választ csak Isten beszédében találhatunk. Ha viszont józan paraszti ésszel követjük Isten szava járását, akkor véletlenül azt találjuk, hogy Isten szájából lépten nyomon jönnek a tervezésére utaló igék. A passzív előre tudásra utalók viszont nem nagyon... 

Zs 139:4	Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
	Ez még előre tudás lenne, de utána jön nem sokkal a 16. vers:
Zs 139:16	Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük
Zs 139:17-18	Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.
	Isten szándékai (tervei) végtelen nagy számúak. Annak a jelentésnek nincs értelme, hogy milliónyi lehetséges jövőképe van Istennek, mert akkor hazudna, amikor ezek közül rendre csak egyet-egyet jelent ki.   Az előre tudós kiskapu, miszerint itt csak óhajokról, előre tudásról lenne szó az az előző sorban lett cáfolva. A szándék szó (strong 7454. rea) csak ebben a zsoltárban fordul elő és szándék, vagy gondolat lehet a jelentése. A "gondolat" verzió már elvenné az értelmét az érvelésemnek, de Isten lényéből ered szerintem, hogy ő nem csak gondolkodni szokott, hiszen az Ő gondolatai és szavai (a miénkkel ellentétben) teremtő erejűek.
Ézs 46:10	Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.
	Az előre tudás tézise igazolódhatna, de utána itt is egyből elszólja magát, hogy igazából terve az az előre tudás…

 

Van egy bizalmi különbség is egy előre tudó és egy előre tervező Isten között. Azzal az orákulummal, aki csak csepegteti nekünk az infókat és szigorúan távol tartja magától a beavatkozói, vagy aktív sors alakító szereptől, azzal szerintem nehezebb bizalmi viszonyba kerülni, sőt nem is nagyon érdemes, hiszen ebben a kapcsolatban csak az információ a lényeg, csak a közvetítőjével vagyunk kapcsolatban, az információ forrása kvázi nem is létezik.

Ellenben egy hatalommal is rendelkező, aktív Istenhez lehet kapcsolódni, és a lényét is meg lehet ismerni, nem csak a tudását.

A tézis mellesleg nem is olyan régi, mint gondolnánk: 

 „a középkorban kezdték alkalmazni azt a gondolatmenetet, hogy Isten, aki az időn kívül létezik, öröktől fogva előre látja, hogy az egyes ember szabad döntésével miként válaszol majd az ő segítő kegyelmére, és logikailag (nem időben) ennek tudatában dönt arról, hogy kinek ad kegyelmet, kinek nem.” (Wikipédia/ Predesztináció)

Sipos Ferenc Determinizmus-indeterminizmus-predestináció  

Az isteni előrelátás sértetlenül hagyja az emberi szabadságot. Isten senkit sem kényszerít. Csupán előre látja minden egyes embernél, hogyan fogja használni szabadságát, és ennek megfelelően cselekszik.”[19] 

https://www.keresztenyek.hu/eleve-elrendeles/

Nagyon elfogult a szerző, és számomra magas labdákat ad fel. Sajnos elterjedt teológiai vitákban is, hogy a Bibliai szöveget csak dísznek használják fel, a tartalmától, a logikus üzenetektől valami egyéb érdek mentén könnyedén eltérnek. Itt a 2. pontban pl. ezt olvassuk:

„Isten előre tudásának megfelelően választ ki, ami azt jelenti, hogy nem önkényesen, hanem az ember döntése alapján, amit Ő már előre tud.” Több, mint „érdekes” interpretációja ez egy olyan egyértelmű  cselekvési listának a Róma 8:28-ból, ahol végig kizárólag Isten van megjelölve mint aktív szereplő.

„Mert akiket eleve kiválasztott (ismert – Károli Gáspár fordítás), azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róma levél 8:29–30) 

A cselekvések sorrendje viszont elég egzakt: 1. kiválasztás 2. rendelés 3. hívás 4. igazítás 5. megdicsőítés. Ha a cselekvő személyét nézzük, akkor mindegyiket Isten végzi, mi pedig csak alanyai vagyunk a tevékenységének. (nyilvánvalóan mi is cselekszünk, de pártszóvivői mélység, amikor sikerül 180 fokkal elfordítani a valóságot) 

 I Péter 1:1 "a jövevényeknek, akik ki vannak választva az Atya Isten előre tudása szerint a Lélek megszentelő munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre"

Ez már nyomósabb érvnek látszik, de csak akkor, ha a mondatot önállóan nézzük a Biblia egyéb üzeneteitől függetlenül. Ezt azért írom, mert ezen kívül összesen egy helyen szerepel az előre tudás (prognosei) szó. Az előre tudás szó másik előfordulása az Apcsel 2:23, ahol ez Jézus kereszthalála kapcsán a történetben szintén az elhatározott döntés szavak után szerepel, vagyis azt biztosan nem lehet a tervezés tagadására használni. Sokkal kerekebb a történet, ha 1 Péter 1-et inkább költői színezésnek vesszük, ami egyáltalán nem az előre tudás tervezés nélküliségét akarta támogatni, hiszen aki hatalommal tervez, az ugyanúgy előre tud is, viszont aki csak előre tud, az még nem biztos, hogy tervez is.

Apcsel 2:23 „ki Istennek elvégezett tanácsából és előre tudásából (prognosei) adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megölétek” 

Ugyanerre jut a https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/e-e-C9B2A/eleve-elrendeles-C9B98/ írása.

_____________

* mint a töbi ellentmondásra, erre is a kompatibilizmust találtam legjobb feloldásként

 

Mivel Isten teremtés célja rendszerint a szabad akarat indoklásába is beleszövődik, ezért foglalkozok ezzel a területtel is.  A független szabad akarat vallása szerint Isten valószínűleg azért teremtette az embereket, hogy legyenek játszótársai, hogy legyenek olyan, tőle független lények, akik önként, minden külső befolyás nélkül választják őt a szeretetük tárgyává. További sugalmazott ok, hogy neki is legyen lehetősége szeretni. Ez így meghatóan hangzik, emellett gyanúsan emberi is. Bibliai idézetekkel közelítem a kérdést és ezek alapján én bizony egy Fiú és Atya központú világra és teremtésre fogadok, ahol az Isteni dicsőség szerzés, a megváltás volt az elsődleges szempont. 

"akik az örök életre választattak"

Itt olyan idézetek gyűltek össze, amik Isten kiválasztását, elhívását, tervezését, (eleve) rendelését igazolják szó szerint. Külön kiemelném, hogy rengeteg idézet utal arra, hogy Isten népe, Krisztus teste egy kiválasztottakból álló csapat. A tagok annak ellenére, hogy látszólag semmiben sem különlegesek, sőt általában a gyengébb képességűek táborából valók, mégis természetfeletti módon képesek Isten terveit megvalósítani. Akár halottakból, vagy totális depresszióból feltámadni, reménytelen helyzetekben kitartani és erős oszlopként állni. Ez mind azért lehetséges, mert kegyelemből - azaz nem saját erőből - történik, Isten által előre rendelve, megtervezve, felülről koordinálva és biztosítva. Magyarán nem nekünk kell kitalálni a megoldásokat, nem nekünk kell mindenért aggódni, hiszen valójában nem a mi képességeinken, vagy az akaratunk  erején múlnak a dolgok (még ha úgy is érezzük, és a tengernyi elvégzendő feladatunk is erre utalna) Ez a felülről tervezettség lehet a természetfeletti nyugalmunk és a világot ingerlő biztonságunk és -elsősorban örök élet viszonylatban értendő- sikerünk alapja.

Apcs 13:48

örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.

Rm 8:29-30

akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.  Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.

Egy komplex folyamatot látunk, és mindegyik eleme előre el van végezve Isten által! Nem csak mennyei asszisztencia ez.  Részletesen le vannak írva a folyamatok, és mindet Isten egyedül végzi, előre rendelve. A bűvös "eleve rendel" kifejezés szó szerint is szerepel. 

Rm 8:32

Ki vádolná Isten választottait?

 Választottak, nem pedig önkéntesek.

Mk 13:20,27

 ha az Úr nem rövidítené meg azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen halandó sem; a választottakért azonban, akiket Ő kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.”

Az idő is a kezében; mellesleg itt is ő a cselekvő, aki vállalja a felelősséget.

Mt 24:14 ue

elküldi az angyalokat, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld sarkától az ég sarkáig.

II Tim 2:10

mindent elviselek a választottakért,

Róma 11:4-5

„Meghagytam magamnak hétezer férfit, akik nem hajtottak térdet a Baalnak.” Így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint

Róma 1:1

Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit az Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát

Rm 11:7-8

Amire Izráel törekedett, azt nem érte el. A választottak azonban elérték, a többiek pedig megkeményíttettek, amint meg van írva: „Adott nekik az Isten bódult lelket, olyan szemet, amellyel nem láthatnak, és olyan fület, amellyel nem hallhatnak mindmáig.” 

Isten szemrebbenés nélkül vállalja a pozitív, de a negatív irányú folyamatokért is a felelősséget.

A zsidók eltévedése is a terv része volt, és ahogy a teljes számuk megtérése is az lesz (Rm 11:12)

A zsidók megtérése is időhöz van kötve. Az idő eljöveteléig nincs az a szabad akarat, ami ezt felülírhatná.

Jn 13:18

én tudom, kiket választottam ki, de be kell teljesednie az Írásnak: Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.

Gal 1:15 

Amikor úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől kezdve kiválasztott, és kegyelme által elhívott, hogy kinyilatkoztassa Fát bennem 

Pál megtérése a mennyei kiválasztásnak és az Isten által működtetett kinyilatkoztatásnak köszönhető. Soha nem is tett úgy bizonyságot, hogy ő volt az, aki méltóztatott jól dönteni. Nyilvánvalóan ettől még mindenkinek úgy tűnhetett, hogy ő a szabad akaratával irányítja a tagjait, miközben "megtér", de ez az isteni nézőponthoz képest egy alacsonyabb, tökéletlenebb nézőpont.

Ef 1:4-5

őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint,

I Thessz 1:4

tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok

II Thessz 2:13

kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által.

Mt 22:14

sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.

I Kor 1:27

azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket,

Zsid 9:15

Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.

I Móz 45:7-8

Isten küldött el engem (Józsefet) előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket nagy szabadítással. Tehát nem ti küldtetek ide, hanem Isten, aki engem a fáraó első emberévé, egész házának urává és egész Egyiptom uralkodójává tett.

Rm 8:7

test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.

Apcs 9:15

választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé.

Apcs 10:41

"a tanúknak, akiket Isten előre kiválasztott: minekünk"

Rm 9:11

Amikor ugyanis még meg sem születtek gyermekei, és nem tettek semmi jót vagy rosszat, de hogy Istennek az ő kiválasztáson alapuló elhatározása érvényesüljön 

Isten atombombája :-) a szabad akarat vallásra.

Kol 3:12

Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.

Titusz 1:1

Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola Isten választottaiért, hogy higgyenek, és megismerjék az igazságot az igazi kegyesség szerint

Rm 1:1

Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát,

Apcs 1:2

a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott.

Jak 2:5

Péter, Jézus Krisztus apostola Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élő jövevényeknek, akik ki vannak választva

Jak 2:5

vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért?

 

 Predesztináció

 

 

Ef 2:10

Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett (minket), amelyeket előre elkészített Isten,

Pld 16:4

Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.

Ézs 10:23

Mert ha annyi volna is néped, Izráel, mint tengerparton a homok, csak a maradék tér meg. El van rendelve pusztulásod, igazságos ítélet árad rád.

 Zsid 6:13-17

 Amikor az Isten Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt: „Bizony, gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.” És így, miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret. Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és náluk minden ellenvetésnek véget vet, és mindent megerősít az eskü. Ezért tehát az Isten, mivel még teljesebben akarta megmutatni az ígéret örököseinek, hogy elhatározása változhatatlan, esküvel vállalt kezességet. Így e két változhatatlan tény által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe. Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya

I Pét 2:8-9

az a kő, amelyet megvetettek az építők, sarokkővé lett, megütközés kövévé és botránkozás sziklájává; azok beleütköznek, mert nem engedelmeskednek az igének. Ők erre is rendeltettek. Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;

I Thessz 5:9

Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által,

Lk 2:34

Íme, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben

Júd 1:4

Mert belopózkodtak valami emberek, akik régen előre beírattak ezen ítéletre, istentelenek, kik a mi Istenünknek kegyelmét bujálkodásra fordítják, és az egyedüli Urat, az Istent, és a mi Urunkat, a Jézus Krisztust megtagadják

 A ROSSZAK IS RENDELVE vannak!

Jób 23:13-14

amit megkíván lelke, azt meg is teszi. Bizony végbe viszi, ami felőlem elrendeltetett

Apcs 26:16

azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek

Apcs 17:26

meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait

Apcs 17:31

rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.

 Egy jövőbeli eseményt előre lefixál; ezek szerint Jézus is választott volt.

Ef 1:11

Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik

Apcs 4:28

megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével, hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék.  Itt is van párhuzamosság a cselekvők és akarók tekintetében.

I Thessz 3:3

senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve

Préd 3:1-8

Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek. Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak. Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak. Ideje van a szaggatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek.

 Eléggé alapos a felsorolás, mindennek konkrét ideje van, nem csak úgy véletlenül történnek a dolgok. Vajon lehetséges ezt egyáltalán tervezés nélkül kijelenteni?

IV Móz 24:22

ki élhet tovább, mint ahogy Isten megszabta?!

Dán 11:35

"mert még nincs itt a megszabott idő"

Dán 11:36

Ez a király azt tesz, amit csak akar. Fölmagasztalja és nagyobbnak tartja magát minden istennél, és szörnyűségeket mond még az istenek Istene ellen is. De csak addig boldogul, amíg véget nem ér a harag, mert ami el van határozva, annak meg kell történnie.

Zs 23

Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem

 Nem tervezés, de a szabad akaratos függetlenség ellen mindenképpen szól.

Jer sir 3:37-38

Ha bekövetkezik, amit valaki megmond, nem az Úr parancsából van-e az? Nem a Felséges szavától függ-e a rossz is, meg a jó is?

Préd 7:14

A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.

 Salamon, a legbölcsebb mondja.

I Kor 10:13

Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.

 Már az is botrányos, hogy kísértést készít, de itt még azt is állítja, hogy a kimenekedést is előre betervezte.  

Mk 10:40

hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, mert azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.

 Még egy ilyen üdvösség szintű kérdés sem Istentől független, nem saját érdemen alapuló, vagy más szóval nem az ember akarata okozza; Isten nem csak asszisztál, ahogy a tisztán szabad akaratos felfogás elvárná

Mk13:11

"nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg."

Rm 9:27-28

Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül, mert az Úr teljes mértékben és gyorsan váltja valóra szavát a földön.”

 A maradék szó tudatosan meghagyott, jelölt csoportot jelent, egy passzív szerkezet, nem pedig véletlen maradék, amire a magyar szó utal.

Rm 11:25

a megkeményedés Izráelre nézve csak részben történt, a meddig a pogányok teljessége bemegyen.

Lk 21:24

Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.

 A megtérés tervezett esemény, nem véletlen, spontán akarat. Ha a hívő élet legfontosabb tette ilyen, akkor a többi vajon lehet-e szabad akaratos?

II Kir 19:07

Íme én olyan lelket adok bele, hogy hírt hallva visszatérjen országába. Saját országában pedig kard által ejtem el.

I Kir 19:18

meghagyok Izraelben hétezer férfit, aki nem hajolt meg Baal előtt

 Előre eldöntött cselekedet, a megtérésük sem lehetett így csak független  szabad akarat terméke

II Pét 1:1

mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által

 Kicsit el van rejtve itt a megdöbbentés, de az a szó, amit itt részesülésnek fordítottak, az az egyik angol fordításban "To those to whom there has been allotted the same precious faith". Az a gyanúm, hogy ez pontosabb, mert a lachousin szó szerepel itt, amit egyébként sorsolás útján kirendelésnek, vagy részesülésnek szoktak fordítani más előfordulásaiban (pl. Luk 1:9, ahol a papi poszt sorsolással dőlt el;  Jn 19:24 Jézus ruháinak kisorsolása; Júdás kiválasztására utalás Apcs 1:17). Tehát helyesen úgy szólna ez, hogy "a drága hitünk, amit sorstól kaptunk"

 

Terv

 

Ézs 46:10

Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.

 Gondolnánk, hogy az előre tudás tézise igazolódhatna, de utána egyből elszólja magát, hogy igazából terve az a tudás…

Jer 29:11

csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.

Ézs 55:8-11

Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. Nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé 

Nekünk is van akaratunk, de az Ő akarata feljebbvaló, az ellen nem lehet tenni.   Az is fontos részlet, hogy ő nem csak vágyakozik, tervezget, hanem az akarata és terve teremtő erejű!

II Tim 1:9

és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk

Pld 19:20

Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tanácsa valósul meg.

II Kir 19:25

Nem hallottad még, hogy én ezt régóta elvégeztem, jó előre kiterveltem? Most csak véghezviszem 

Egy több száz ezer fős sereg sorsáról beszél, aminek a sorsa is a kezében van, nem pedig az Istentől szabadjára engedett hadvezérek akarattól függ első sorban.

Mik 4:12

ők nem ismerik az ÚR gondolatait, és nem értik tervét. Hiszen ő gyűjtötte össze őket, mint kévéket a szérűre.

Ézs 46:10-11

Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik. Elhívok napkeletről egy saskeselyűt, tervem végrehajtóját messze földről. 

Az előre tudás is szóba kerül, de egyből jön mellé a tervezés is, de az is, hogy a tervnek van egy alvállalkozó végrehajtója, aki nyilvánvalóan szabad akaratként éli meg az egészet

Zs 33:10-11

Semmivé teszi az ÚR a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait. 

De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.

Ézs 14:24-27

Megesküdött a Seregek URa: Úgy lesz, ahogyan elterveztem, az következik be, amit elhatároztam. Országomban töröm össze Asszíriát, hegyeimen taposom el. Lekerül róluk igája, lekerül vállukról a teher. Ezt terveztem el az egész földdel szemben, így nyújtom ki kezemet minden nép ellen. Ha így határoz a Seregek URa, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?

Apcs 2:23

aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek. 

Jézus halála is (!) terv volt

Pld 20:24

Az ÚR irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját?

Ézs 53:10

Az ÚR akarata volt az, hogy betegség törje össze.

II Sám 7:12-13

Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát: Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké. 

Isten Dáviddal volt a csatáiban, ő segítette, ami szabad akaratra utalna, de a napjai vége és az utána következő történelem igazoltan előre meg volt tervezve.

II Sám 7:21

A te ígéreted és szándékod szerint vitted véghez mindezeket a hatalmas dolgokat, hogy megismertesd azokat szolgáddal. 

Ha ígéret, szándék és megvalósulás együttállását látjuk egy cselekmény kapcsán, akkor az menthetetlenül tervnek is minősül. Nem tartható ilyenkor a vágyálom, vagy a passzív előre tudás elképzelése.

Róma 11:19

Azért törettek ki azok az ágak, hogy én beoltassam 

A zsidók elvettetése és a pogányok megtérése is előre és céllal tervezett isteni esemény volt.

Ézs 25:1

Magasztallak, dicsérem neved, mert csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot.

 Egyes fordítások tanács szót használnak, de szerintem nem nehéz belátni, hogy az tévedés, mert az az értelmezés csak valami korlátos valószínűséggel bekövetkezést, vagy hatalom hiányos tippelgetést, vágyakozást takarna. A mondat üzenete pont az, hogy  egy megbízható, valódi, potens Isten vitte véghez amit kitervelt. (akinek tetszik, higgye csak azt, hogy Isten csendben vágyakozott, önmagát korlátozta, hogy a mi akaratunk hatalmasabb lehessen nála, és végül csak szerencséje volt, hogy a földlakók is pont jót akartak és megtörtént az álma).

I Kir 19:19-20

Amikor elment onnan, rátalált Elizeusra, Sáfát fiára, aki éppen szántott. Tizenkét pár ökör ment előtte, ő maga a tizenkettediknél volt. Amikor Illés elment mellette, rádobta a palástját. Akkor ő otthagyta az ökröket, Illés után futott 

Elizeus hogyan lett próféta? Mit tett érte? Egyszerűen hátba dobta Illés a köntösével szántás közben és onnantól  más ember lett. 

a prófétai elhívás sem azé aki akarja…

Jónás

Az Úr intézett Jónásnak:-szelet- sorsvetés alakulást- halat- kiköpést- a küldetését- a bokrot - a férget- és újra a szelet, a tikkasztót

Mt 13

magvető példázat szigorúan véve a talajok termőképességéről szól. A talaj nem tudja magát áthelyezni az út széléről a veteménybe, se a kövek közül. A talajok sorsa determinálva van a földrajzi helyzetük által.

Pld 18:12

Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos. 

Érdekes, hogy a mi általunk gondolt folyamatsorrend fordítottja van Isten szerint. Ez is egy olyan állítás, aminek csak a tervezés ténye mellett van  értelme.

II Móz 21:12-13

Aki úgy megüt valakit, hogy az belehal, halállal lakoljon! De ha nem szándékosan ölt, hanem Isten akaratából esett a kezébe, akkor kijelölök nálatok egy helyet, ahová elmenekülhet. 

Ez az a jelenség, amit ma véletlennek mondanánk…Nem véletlen az, hanem az Úr terve!

Zsoltár 12:7-8

„Az Úr ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek. Uram, Te megtartod ígéreteidet, minket pedig oltalmazol”

Jn 9:3

Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.

Mt 5:18

Mert bizony mondom néktek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg minden be nem teljesedik.  

Apró utalást látunk arra, hogy mekkora a részaránya az Isten előre tervezett eseményeknek.

  

Isten akarata

 

Jn 10:17

(azért szeret engem az Atya, mert) én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem

Gal 1:4 ue.

önmagát adta bűneinkért…a mi Atyánk akarata szerint

 Jézust bár mások ölték meg, nem függetlenül döntöttek. Jézussal nem csak úgy történtek a dolgok, ő történtette a dolgokat.

Ef 1:4-5

őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint,

I Pét 3:17

Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogy nem gonoszt cselekedve. 

Nem azt állítja közvetlenül, hogy az ÚR akarja, de vajon miért ne fordulna ez elő? Különben csak egy felesleges, sőt zavaró/félrevezető mellékszál lenne a mondatban.

Rm 9:16

„Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok.” Ezért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.

Luk 10:21-24

 Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.

 Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.”

 … sok próféta és király szerette volna meglátni azt, amit ti láttok, de nem látták meg, és hallani azt, amit ti hallotok, de nem hallották meg.

Ez egy közvetett, de nagyon erős ige. Ha teljesen szabad akarat lenne, akkor nem létezhetne olyan, hogy valaki akar valamit tudni, megérteni, de nem sikerül neki, ellenben másnak a kisujjában van, akár egyetemi végzettség nélkül is.

 Ujjong emiatt Jézus, pedig eme elrejtettség, antidemokratikus rendszer miatt sokan, még tanítványok is otthagyták Jézust.

 Az istenhez idomulás követeli, hogy mi is magunkévá tegyük, annak örüljünk, aminek Jézus is.

A passzív istenképbe sem fér bele semmiképpen egy akaratot korlátozó, vagy abba beavatkozó isten.

Mt 24:42

„Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod.

 Van-e Jézusnak független akarata? Vagy csak latolgatta, de egyértelmű volt, hogy mit fog dönteni? Vagy a  jövőkép megterhelte az emberi részét?

 Azt is mondhatnánk ez alapján, hogy Jézus akarata lehetővé tette volna, hogy az eredeti terv ellen tegyen, de még belegondolni is őrültség egy ilyen opcióba az esemény fontossága miatt.  Szerintem eleve ki volt zárva a Jézusi engedetlenség esete az előre bejelentett, és valós üdvterv miatt. Az eltérés a terv erejét ásta volna alá és át kellene nevezni vágyálommá.  Ha nincs eltérés a tervtől, tehát a látszat is a tervezettséget igazolja, és ki van zárva a tervtől eltérés, akkor milyen alap marad a független spontán cselekvés igazolásához? Egy soha meg nem valósulható látszat opció nem minősíthető alternatívának, csak dekorációnak, vagy félrevezetésnek.

Apcs 20:27

nem vonakodtam attól, hogy hirdessem nektek az Isten teljes akaratát.

  

Meg van írva 

 

(ebből a fajta igeversből több százat is lehetne idézni, hiszen az összes prófécia beleesik ebbe)

Jn 17:12

senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás

IV Móz 24:23

ki élhet tovább, mint ahogy Isten megszabta?!

IV Móz 20:23-29

Áron halála kb órára pontosan meg lett mondva előre Isten által

V Móz 32:68

 Mózesé  ugyanígy

II Krón10:15

Nem hallgatott a király a népre, mert Isten rendelte így, hogy beteljesítse az ÚR azt az igét, amelyet a sílói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.

Dán 11:36

Ez a király azt tesz, amit csak akar. Fölmagasztalja és nagyobbnak tartja magát minden istennél, és szörnyűségeket mond még az istenek Istene ellen is. De csak addig boldogul, amíg véget nem ér a harag, mert ami el van határozva, annak meg kell történnie.

 Ez nem feltételes prófécia! Akár több évszázad történelme is szigorúan kötve volt emiatt.

Zs 139:16

Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.