Alábbiakban igazából csak  dísznek mutatok más oldalakat is, amik legalább részben ugyanarra jutottak, mint én. Aki komolyan veszi a keresést, tengernyi anyagot találhat magyar és idegen nyelven is a neten pro és kontra. Engem már bőven meggyőzött az ige, amit fogyasztok, idevágó diplomára pedig nem pályázok, ezért megelégszek az alábbi mennyiséggel is.

https://www.gotquestions.org/Magyar/predesztinacio.html

Idézet: „Az eleve elrendelés tana elleni legelterjedtebb ellenvetés az, hogy igazságtalan. A legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy senki sem érdemli meg az üdvösséget. Mindannyian vétkeztünk (Róma 3:23), és mindnyájan méltók vagyunk az örök ítéletre (Róma 6:23). Ő nem igazságtalan azokkal, akik nincsenek kiválasztva, mert ők azt kapják, amit megérdemelnek."

"Illusztrációként például vegyünk valakit, aki véletlenszerűen kiválaszt öt embert egy húszfős csoportból, akiknek pénzt ad. Fel lenne háborodva a tizenöt ember, aki nem kapott pénzt? Valószínűleg igen. Jogukban áll felháborodni? Nem, nincsen. Miért? Mert a férfi senkinek sem tartozott a pénzzel. Ő egyszerűen csak kegyes volt néhányukkal.”

Az általam rég óta tisztelt Paul Washerről véletlenül találtam, hogy ő is vallja a mennyei kiválasztást:

https://effectualgrace.com/2011/08/31/paul-washer-divine-election-explained/

  "We talk about the doctrine of inability – that men cannot come to God. Jesus said that. Alright, men CANNOT come to God.

Now, if you say, “if men can’t come to God then how can God judge them? Its like judging a blind man because he can’t read. If men can’t come to God then man is not a culprit, he’s a victim.”

But here’s what you have to understand. Men cannot come to God because they WILL not come to God and they will not come to God because they hate Him… and therefore they are responsible. Men are evil. God is good."

...

Now how does He save them? Here’s a question: Are you spiritually dead prior to salvation? Well then, how did you come to Christ? If you are spiritually blind, how do you now see Him?

But you’re a dead man.If some of it has to do with you, you’re a dead man.

If God calls your name, you hate Him. You’re not going to come, you’re going to run farther away from Him.

That is why in all.. now listen very carefully… in all the Christian confessions – the old Christian confessions, in the Reformation, early Baptist confessions, … you have been raised on this” ‘If you believe in Jesus you can be born again.’

ALL the early Baptist confessions say you must be born again in order to believe in Jesus.

That’s the difference.

Because if I tell a dead man, “Look, you’re dead, but there’s a hospital over here, where they can put some electrodes on you – so get up and follow me over to the hospital.”

Its nonsensical. He’s dead.

If he can get up he doesn’t need to go to the hospital.

Akinek problémát okoz az angol, annak rövidítve:

Minden ember végtelenül gonosz. MINDEN!

A gonoszság miatt magától senki sem képes pozitív választ adni Isten hívására. De nem csak gonoszak voltunk, hanem halottak is, akik így cselekvésre (beleértve a hallást) is alkalmatlanok. Mi azon nevelkedtünk, hogy ha hiszel, akkor újjászülethetsz Jézus Krisztusban. A régi keresztény megtéréseknél viszont az hangzott el, hogy előbb újjá kell születnünk, hogy hallhassuk az Isteni hívó szót és válaszoljunk rá.

Ha egy halottnak azt mondom, hogy "kellj fel, gyere velem egy kórházba, ahol rád teszünk elektródákat, amitől majd feléledsz", akkor ez egy képtelen történet, mert aki már fel tud kelni, az nem megy kórházba újraélesztésre.

https://honlap.parokia.hu/lap/lelki-oazis-misszio/cikk/mutat/eloadas-a-predestinaciol/

Ez egy átfogó leírás, az iszlámhoz kötődő  fatalizmus és a predesztináció közötti különbséget szemléletesen elemzi, és a kompatibilista szemléletet is felismerhetjük.

„maga az Úr Jézus is szemrebbenés nélkül hirdette egyszerre Isten szuverenitását és az ember felelősségét.”

 Nagyon szépen fogalmazták:

„Ha pedig mindezeket elfogadjuk és a szívünkbe zárjuk, akkor többé nem fogunk olyan hiú ábrándokat kergetni, hogy bárki is az ő „szabad akaratánál" fogva megtérhet vagy igent mondhat majd Istennek a mi szolgálatunk hatására, hanem teljes valónkkal belekapaszkodva a mindenható Isten kegyelmébe, bátorsággal fogjuk hirdetni az Igét szavainkkal, tetteinkkel és életünkkel, azt remélve, hogy Isten majd az Ő választottait új életre támasztva, gyermekeivé teszi!”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3

„Szent Ágoston volt az első az egyháztörténelemben, aki a kegyelmet, a kiválasztást és a predesztinációt állította a teológiai gondolkozás középpontjába. Sőt az úgynevezett „kettős predesztinációt” is vallotta szent Ágoston: a kárhozatra való előre rendelést. Ágoston szerint az ádámi ősbűn következtében az egész emberiség kárhozott lett, önmagától képtelen az üdvösségre. Van ugyan szabad akarat, de ez a szabad akarat elvesztette a morális szabadságát, azt, hogy önmagától akarja a jót. Isten azonban a „kárhozottak tömegéből” kiragadta azokat a kiválasztottakat, akiket előre kegyelemre rendelt. A kiválasztottaknak kegyelemet ad. Ez a segítő kegyelem Ágoston szerint nincs az ember részéről feltételhez kötve, hanem "ingyenes" és egyúttal feltétlenül ható isteni ajándék. Isten azokat, akiket nem választott ki a "kárhozottak tömegéből", azokat büntetésre rendelte, mégpedig - Ágoston szerint – igazságos módon, mivel alapjában véve minden ember kárhozatot érdemelne. (Arra a kérdésre Ágoston sem tudott „elfogadható” választ adni, hogy Isten miért nem választott ki mindenkit az üdvösségre.)”

 http://jesz.ajk.elte.hu/sipos46.html

„Az akaratszabadság kérdését a teológiában egy ellentmondás körüli vita határozza meg. A bibliában az ember szabad akarata, és az isten mindenhatósága, mindentudása is alapvető tényként szerepel. Az Isten képére teremtett embernek egyrészt szabad akarata van, másrészt az isteni elrendelés alapján megírt sorsát teljesíti. Ez a kettősség néha egy mondaton belül feszül egymásnak: az ApCsel. 2, 23-ban Péter mondja Jézusról: „Azt, aki Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda (adatott halálra), ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek”. A mondat első fele a predestinációra utal, a második etikai színezetet hordoz, mintha az akarat szabad lett volna. Vagy: (Luk 22, 22): „Mert az ember Fia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja!”. És bárhol ütjük is fel a Bibliát, ezt a kétféle vonalat önállóan vagy egymásba fonódva, de mindenütt megtaláljuk.”

  A fizikai determinizmus fejezete figyelemre méltó. Onnan egy mondat:

„Az tehát a kérdés, hogy a világban tapasztalható véletlenszerűség valójában és objektíve létezik, vagy csupán ismereteink korlátozott volta miatt, mint szubjektív élményt éljük meg.”

(Fizikai determinizmus = ha megismernénk, jobban átlátnánk a világot, akkor fizikai képletekkel is leírható lenne minden)

 http://szolgatars.hu/molinizmus-isten-szuverenitasanak-es-az-ember-szabad-akaratanak-egyensulya/

a molinizmus rövid bemutatása

Bár az emberek szabadon döntenek a cselekedeteik felől, végeredményben mégis Isten kezében marad az irányítás, mert ő választja ki, hogy az összes lehetséges világ közül melyiket teremti meg. Isten a köztes tudása által azt a világot fogja megteremteni, amelyben a felelősséggel felruházott teremtmények pontosan azt fogják tenni szabadon, amit ő előre meghatározott.”

Majdnem az, amire én jutottam, de az a bajom vele, hogy a magyarázat résznek semmilyen bibliai alapja nincs. Sehol nem olvasunk alternatív világok lehetőségéről, vagy arról, hogy ezek között válogatott volna Isten a teremtés előtt. Sokkal egyszerűbb a párhuzamos akarat, és két akarat szintézise.

(1Sám 23,9–13) Dávid Keíla városában tartózkodott, és megkérdezte az Urat, hogy a város lakói ki fogják-e szolgáltatni őt Saulnak

Kétféle isteni akaratot különböztetnek meg, az egyik a köztes tudás, a másik a szabad tudás

„Isten nem a szabad tudását (előrelátását) osztotta meg Dáviddal, hanem a köztes tudását.”

 http://divinity.szabadosadam.hu/?p=20731

„A kompatibilis szabad akarat a libertárius nézettel szemben a szabad akaratnak az a felfogása, amely szerint az akarat szabadsága összhangban van valamiféle determinizmussal, például azzal, hogy Isten előre elrendeli a jövőt, beleértve azt is, hogy emberek a saját akaratukból hogyan fognak dönteni. A kompatibilista szabad akarat nem korlátozza Isten szuverenitását, és nem tartja az akarat szabadságával ellentétesnek, hogy Isten szuverenitása – előrelátása és eleve elrendelése – szempontjából az emberek döntése szükségszerűen A vagy éppen B legyen. A kompatibilista felfogás egyszerre állítja Isten teljes szuverenitását teremtése és szabad teremtményei akarata felett, és azt, hogy Isten teljes szuverenitása nem teszi érvénytelenné az emberek akaratának metafizikai értelemben vett szabadságát, hanem éppen megerősíti azt.”

 "Ha a kinyilatkoztatás egyaránt tanítja Isten szuverenitását és az ember akaratának metafizikai értelemben vett szabadságát, akkor ezek szükségszerűen kompatibilisek, akkor is, ha véges emberi értelmünkkel a kölcsönhatásuk belső dinamikáját nem tudjuk az emberek közötti kapcsolatok mintájára leírni."

 https://www.gotquestions.org/Magyar/kompatibilizmus.html itt az itteninél tömörebb bemutatását találjuk a kompatibilizmusnak

A kompatibilizmus megpróbálja összeegyeztetni determinizmust (azt a teológiai felvetést, miszerint minden esemény oka Isten elhatározása, rendelete vagy előírása, ami viszont nem összetévesztendő a fatalizmussal) a szabad akarattal. E felfogás szerint, amelyet eredetileg a görög sztoikusok hirdettek, majd számos későbbi filozófus mint Thomas Hobbes és David Hume, vagy a teológusok közül Augustinus (Hippói Szent Ágoston) és Kálvin János, noha az ember szabad akarata látszólag összeegyeztethetetlen a determinizmus tanával, mindkét tan létezik, és egymással „kompatibilis".

 http://churchofgod.hu/content.php?act=eleveelrendeles elmés gondolatok, profi kiszerelésben elvtársaimtól 

https://barathendre.wordpress.com/2015/06/02/eleve-elrendeles-vagy-szabad-akarat/

„De akkor ezek szerint a Biblia teli van tévedésekkel? Mert hogy Isten számonkér, Isten beavatkozik a történelembe bizonyos időpontokban, sőt, néha megbánja amit tett stb. Mintha nem lenne ura se a térnek, se az időnek, se a történéseknek… Erre is van válasz, méghozzá az, hogy Isten úgy lép kapcsolatba velünk, hogy közben részben a mi világunknak, körülményeinknek, “teremtmény mivoltunknak” megfelelően viselkedik. Miért? Mert máshogy nem lennénk képes semmit se érteni belőle. Egyáltalán semmit.” 

https://honlap.parokia.hu/lap/lelki-oazis-misszio/cikk/mutat/eloadas-a-predestinaciol/

„Ennek a hittitoknak nem is a predesztináció (eleve elrendelés, eleve végzés), hanem az elekció (kiválasztás) a szerencsésebb elnevezése. Maga Kálvin is (meg a Biblia is!) sokkal  gyakrabban használja az electio-t, mint a praedestinato-t.”