Megfigyelésem szerint a biblia szerzője időnként váltogatja azt a nézőpontot, amibe helyezkedve aktuálisan kommunikál velünk. Egyszer az örökkévaló, mindent előre tudó és tervező Isten nézőpontját használja, egyszer pedig a korlátozott képességű ember nézetét. Utóbbiban a jövő bizonytalan, vagy feltételes, illetve látszólag a mi döntéseinktől függ. Az ilyen váltások ráadásul akár egy mondaton belül is előfordulhatnak. A módszer magyarázata talán a könnyebb emberi fogyaszthatóság lehet, viszont ez a kommunikációs jelenség számtalan helyen azonosítható a bibliában. Van ahol kompatibilizmusnak hívják ezt a nézetet, így én is használom ezt a fogalmat. Eddigi állás szerint ez a leképezés tűnik a legjobb megoldásnak az eleve elrendelés (predesztináció) és a független szabad akarat vallása közötti kibékíthetetlen ellentétre és zavarokra.

Alábbiakban igazából csak  dísznek mutatok más oldalakat is, amik legalább részben ugyanarra jutottak, mint én. Aki komolyan veszi a keresést, tengernyi anyagot találhat magyar és idegen nyelven is a neten pro és kontra. Engem már bőven meggyőzött az ige, amit fogyasztok, idevágó diplomára pedig nem pályázok, ezért megelégszek az alábbi mennyiséggel is.

https://www.gotquestions.org/Magyar/predesztinacio.html

Idézet: „Az eleve elrendelés tana elleni legelterjedtebb ellenvetés az, hogy igazságtalan. A legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy senki sem érdemli meg az üdvösséget. Mindannyian vétkeztünk (Róma 3:23), és mindnyájan méltók vagyunk az örök ítéletre (Róma 6:23). Ő nem igazságtalan azokkal, akik nincsenek kiválasztva, mert ők azt kapják, amit megérdemelnek."

"Illusztrációként például vegyünk valakit, aki véletlenszerűen kiválaszt öt embert egy húszfős csoportból, akiknek pénzt ad. Fel lenne háborodva a tizenöt ember, aki nem kapott pénzt? Valószínűleg igen. Jogukban áll felháborodni? Nem, nincsen. Miért? Mert a férfi senkinek sem tartozott a pénzzel. Ő egyszerűen csak kegyes volt néhányukkal.”

Az általam rég óta tisztelt Paul Washerről véletlenül találtam, hogy ő is vallja a mennyei kiválasztást:

https://effectualgrace.com/2011/08/31/paul-washer-divine-election-explained/

  "We talk about the doctrine of inability – that men cannot come to God. Jesus said that. Alright, men CANNOT come to God.

Now, if you say, “if men can’t come to God then how can God judge them? Its like judging a blind man because he can’t read. If men can’t come to God then man is not a culprit, he’s a victim.”

But here’s what you have to understand. Men cannot come to God because they WILL not come to God and they will not come to God because they hate Him… and therefore they are responsible. Men are evil. God is good."

...

Now how does He save them? Here’s a question: Are you spiritually dead prior to salvation? Well then, how did you come to Christ? If you are spiritually blind, how do you now see Him?

But you’re a dead man.If some of it has to do with you, you’re a dead man.

If God calls your name, you hate Him. You’re not going to come, you’re going to run farther away from Him.

That is why in all.. now listen very carefully… in all the Christian confessions – the old Christian confessions, in the Reformation, early Baptist confessions, … you have been raised on this” ‘If you believe in Jesus you can be born again.’

ALL the early Baptist confessions say you must be born again in order to believe in Jesus.

That’s the difference.

Because if I tell a dead man, “Look, you’re dead, but there’s a hospital over here, where they can put some electrodes on you – so get up and follow me over to the hospital.”

Its nonsensical. He’s dead.

If he can get up he doesn’t need to go to the hospital.

Akinek problémát okoz az angol, annak rövidítve:

Minden ember végtelenül gonosz. MINDEN!

A gonoszság miatt magától senki sem képes pozitív választ adni Isten hívására. De nem csak gonoszak voltunk, hanem halottak is, akik így cselekvésre (beleértve a hallást) is alkalmatlanok. Mi azon nevelkedtünk, hogy ha hiszel, akkor újjászülethetsz Jézus Krisztusban. A régi keresztény megtéréseknél viszont az hangzott el, hogy előbb újjá kell születnünk, hogy hallhassuk az Isteni hívó szót és válaszoljunk rá.

Ha egy halottnak azt mondom, hogy "kellj fel, gyere velem egy kórházba, ahol rád teszünk elektródákat, amitől majd feléledsz", akkor ez egy képtelen történet, mert aki már fel tud kelni, az nem megy kórházba újraélesztésre.

https://honlap.parokia.hu/lap/lelki-oazis-misszio/cikk/mutat/eloadas-a-predestinaciol/

Ez egy átfogó leírás, az iszlámhoz kötődő  fatalizmus és a predesztináció közötti különbséget szemléletesen elemzi, és a kompatibilista szemléletet is felismerhetjük.

„maga az Úr Jézus is szemrebbenés nélkül hirdette egyszerre Isten szuverenitását és az ember felelősségét.”

 Nagyon szépen fogalmazták:

„Ha pedig mindezeket elfogadjuk és a szívünkbe zárjuk, akkor többé nem fogunk olyan hiú ábrándokat kergetni, hogy bárki is az ő „szabad akaratánál" fogva megtérhet vagy igent mondhat majd Istennek a mi szolgálatunk hatására, hanem teljes valónkkal belekapaszkodva a mindenható Isten kegyelmébe, bátorsággal fogjuk hirdetni az Igét szavainkkal, tetteinkkel és életünkkel, azt remélve, hogy Isten majd az Ő választottait új életre támasztva, gyermekeivé teszi!”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3

„Szent Ágoston volt az első az egyháztörténelemben, aki a kegyelmet, a kiválasztást és a predesztinációt állította a teológiai gondolkozás középpontjába. Sőt az úgynevezett „kettős predesztinációt” is vallotta szent Ágoston: a kárhozatra való előre rendelést. Ágoston szerint az ádámi ősbűn következtében az egész emberiség kárhozott lett, önmagától képtelen az üdvösségre. Van ugyan szabad akarat, de ez a szabad akarat elvesztette a morális szabadságát, azt, hogy önmagától akarja a jót. Isten azonban a „kárhozottak tömegéből” kiragadta azokat a kiválasztottakat, akiket előre kegyelemre rendelt. A kiválasztottaknak kegyelemet ad. Ez a segítő kegyelem Ágoston szerint nincs az ember részéről feltételhez kötve, hanem "ingyenes" és egyúttal feltétlenül ható isteni ajándék. Isten azokat, akiket nem választott ki a "kárhozottak tömegéből", azokat büntetésre rendelte, mégpedig - Ágoston szerint – igazságos módon, mivel alapjában véve minden ember kárhozatot érdemelne. (Arra a kérdésre Ágoston sem tudott „elfogadható” választ adni, hogy Isten miért nem választott ki mindenkit az üdvösségre.)”

 http://jesz.ajk.elte.hu/sipos46.html

„Az akaratszabadság kérdését a teológiában egy ellentmondás körüli vita határozza meg. A bibliában az ember szabad akarata, és az isten mindenhatósága, mindentudása is alapvető tényként szerepel. Az Isten képére teremtett embernek egyrészt szabad akarata van, másrészt az isteni elrendelés alapján megírt sorsát teljesíti. Ez a kettősség néha egy mondaton belül feszül egymásnak: az ApCsel. 2, 23-ban Péter mondja Jézusról: „Azt, aki Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda (adatott halálra), ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek”. A mondat első fele a predestinációra utal, a második etikai színezetet hordoz, mintha az akarat szabad lett volna. Vagy: (Luk 22, 22): „Mert az ember Fia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja!”. És bárhol ütjük is fel a Bibliát, ezt a kétféle vonalat önállóan vagy egymásba fonódva, de mindenütt megtaláljuk.”

  A fizikai determinizmus fejezete figyelemre méltó. Onnan egy mondat:

„Az tehát a kérdés, hogy a világban tapasztalható véletlenszerűség valójában és objektíve létezik, vagy csupán ismereteink korlátozott volta miatt, mint szubjektív élményt éljük meg.”

(Fizikai determinizmus = ha megismernénk, jobban átlátnánk a világot, akkor fizikai képletekkel is leírható lenne minden)

 http://szolgatars.hu/molinizmus-isten-szuverenitasanak-es-az-ember-szabad-akaratanak-egyensulya/

a molinizmus rövid bemutatása

Bár az emberek szabadon döntenek a cselekedeteik felől, végeredményben mégis Isten kezében marad az irányítás, mert ő választja ki, hogy az összes lehetséges világ közül melyiket teremti meg. Isten a köztes tudása által azt a világot fogja megteremteni, amelyben a felelősséggel felruházott teremtmények pontosan azt fogják tenni szabadon, amit ő előre meghatározott.”

Majdnem az, amire én jutottam, de az a bajom vele, hogy a magyarázat résznek semmilyen bibliai alapja nincs. Sehol nem olvasunk alternatív világok lehetőségéről, vagy arról, hogy ezek között válogatott volna Isten a teremtés előtt. Sokkal egyszerűbb a párhuzamos akarat, és két akarat szintézise.

(1Sám 23,9–13) Dávid Keíla városában tartózkodott, és megkérdezte az Urat, hogy a város lakói ki fogják-e szolgáltatni őt Saulnak

Kétféle isteni akaratot különböztetnek meg, az egyik a köztes tudás, a másik a szabad tudás

„Isten nem a szabad tudását (előrelátását) osztotta meg Dáviddal, hanem a köztes tudását.”

 http://divinity.szabadosadam.hu/?p=20731

„A kompatibilis szabad akarat a libertárius nézettel szemben a szabad akaratnak az a felfogása, amely szerint az akarat szabadsága összhangban van valamiféle determinizmussal, például azzal, hogy Isten előre elrendeli a jövőt, beleértve azt is, hogy emberek a saját akaratukból hogyan fognak dönteni. A kompatibilista szabad akarat nem korlátozza Isten szuverenitását, és nem tartja az akarat szabadságával ellentétesnek, hogy Isten szuverenitása – előrelátása és eleve elrendelése – szempontjából az emberek döntése szükségszerűen A vagy éppen B legyen. A kompatibilista felfogás egyszerre állítja Isten teljes szuverenitását teremtése és szabad teremtményei akarata felett, és azt, hogy Isten teljes szuverenitása nem teszi érvénytelenné az emberek akaratának metafizikai értelemben vett szabadságát, hanem éppen megerősíti azt.”

 "Ha a kinyilatkoztatás egyaránt tanítja Isten szuverenitását és az ember akaratának metafizikai értelemben vett szabadságát, akkor ezek szükségszerűen kompatibilisek, akkor is, ha véges emberi értelmünkkel a kölcsönhatásuk belső dinamikáját nem tudjuk az emberek közötti kapcsolatok mintájára leírni."

 https://www.gotquestions.org/Magyar/kompatibilizmus.html itt az itteninél tömörebb bemutatását találjuk a kompatibilizmusnak

A kompatibilizmus megpróbálja összeegyeztetni determinizmust (azt a teológiai felvetést, miszerint minden esemény oka Isten elhatározása, rendelete vagy előírása, ami viszont nem összetévesztendő a fatalizmussal) a szabad akarattal. E felfogás szerint, amelyet eredetileg a görög sztoikusok hirdettek, majd számos későbbi filozófus mint Thomas Hobbes és David Hume, vagy a teológusok közül Augustinus (Hippói Szent Ágoston) és Kálvin János, noha az ember szabad akarata látszólag összeegyeztethetetlen a determinizmus tanával, mindkét tan létezik, és egymással „kompatibilis".

 http://churchofgod.hu/content.php?act=eleveelrendeles elmés gondolatok, profi kiszerelésben elvtársaimtól 

https://barathendre.wordpress.com/2015/06/02/eleve-elrendeles-vagy-szabad-akarat/

„De akkor ezek szerint a Biblia teli van tévedésekkel? Mert hogy Isten számonkér, Isten beavatkozik a történelembe bizonyos időpontokban, sőt, néha megbánja amit tett stb. Mintha nem lenne ura se a térnek, se az időnek, se a történéseknek… Erre is van válasz, méghozzá az, hogy Isten úgy lép kapcsolatba velünk, hogy közben részben a mi világunknak, körülményeinknek, “teremtmény mivoltunknak” megfelelően viselkedik. Miért? Mert máshogy nem lennénk képes semmit se érteni belőle. Egyáltalán semmit.” 

https://honlap.parokia.hu/lap/lelki-oazis-misszio/cikk/mutat/eloadas-a-predestinaciol/

„Ennek a hittitoknak nem is a predesztináció (eleve elrendelés, eleve végzés), hanem az elekció (kiválasztás) a szerencsésebb elnevezése. Maga Kálvin is (meg a Biblia is!) sokkal  gyakrabban használja az electio-t, mint a praedestinato-t.”

Ezen a lapon először a mindenki üdvözülésére utaló idézeteket elemzem, majd áttérek olyan példákra, amik az sugallják, hogy választhatunk, lehetőségeink vannak. Majd azzal foglalkozok, hogy vajon Isten kísért-e valakit, illetve Ezékiás imája is porondra kerül, ami egy tipikus érv lenne az eleve elrendelés tagadására.

A blogszerző útja

 A  szerző neve továbbra is anonim marad, hogy  az esetleges ismeretség ne zavarja meg az olvasókat. Amúgy se a személy a lényeg, hanem a mondandó.

A szerző felnőtt megtérés révén kapcsolódott be a protestáns hitvilágba,. Az akkori szokásoknak megfelelően aktív gyülekezeti életbe, rendszeres utcai evangelizációkba cseppent, és szívta magába az új tanításokat, a csecsemőkhöz illő módon kevés szűrővel, vagy kritikával. Arra kérdésre, hogy mi újság a szabad akarat és a predesztináció (eleve elrendelés) témakörében, a legtöbb keresztény megtérése után, a körülötte levőktől, vagy a neveltetése során kap egy könnyen fogyasztható előre gyártott választ. Ő is évekig elüzemelt ezzel a csomaggal. Magabiztosan vallotta akár idegenek előtt is, hogy:

- Isten szabad akaratot adott,

- nem robotokat teremtett,

- ő nem diktátor, ellenben annyira tiszteli és szereti az embert, és legfőbb vágya, hogy a szívünket megnyerje, de ebben nem enged magának befolyásolást, csak ránk bízza a választást. Egyszülött Fiát adta értünk, hogy aki a szabad akaratával Isten mellett dönt, azt Ő bűnbocsánattal és mennyei állampolgársággal jutalmazza.

- A necces Bibliai idézetek magyarázatára ott volt az eszköztárban a megengedő, vagy feltételes isteni akarat fogalmai, az Isteni előre tudás tézise, illetve univerzális mumusként a sátán. 

- Isten nem lehet olyan rossz, hogy rosszat tervezzen. A létező rosszat tehát egy Istentől független véletlen, vagy külső és jelentős  erő (a sátán) számlájára kell írni. Az ördög elromlását - a tanult felfogás szerint - szintén a szabad akarat tette lehetővé.  Az egész szabad akaratos rendszer értelme pedig az, hogy Isten ennek révén kerülőutakkal és sok veszteséggel, de igazi követőket fogadhat fel magának  egy későbbi fontosabb projektre.

- A bűnbeesés tulajdonképpen kibillentette, meglepte, cselekvésre, újratervezésre kényszerítette Istent. 

Hívő élete során egy ponton komoly teológiai kihívásokkal találkozott, amikor is nyílt vitákban az akkori sablonjaival ellentmondó igei idézetekkel szembesítették. Akkoriban már arra is rá kellett jönnie, hogy az erre rendszeresített mikrofonos (vagy más helyeken fekete ruhás) embertől kérdezgetés nem megoldás, mert rendszerint nem tudtak választ adni, vagy nem is vették komolyan. Visszatekintve ez nem is volt baj, mert a csecsemőkorból illik kinőni. A sablonok megingása már jó táptalajon történt, mert volt Ige tisztelete és bizonyos fokú igényessége, ezért nem a világba fordult ki, hanem elkezdte komolyan kutatni az igét. Ehhez kellett persze némi ijesztgetés, illetve bölcs tanácsolás. 

Rá kellett jönnie, hogy nem babra megy a játék, hanem saját bőrére. A végén nem hivatkozhat majd arra, hogy bibliaolvasás helyett emberek tanításait követte azokat isteninek gondolva. Mivel újjászületett hívőknek jár a hozzáférés a Szent Szellem(Lélek) révén, ezért nem csak lehetséges, de szükséges is, hogy egyénileg értelmezzék, értsék az igét. 

Ide vágó idézetek:

Apcs 17:11 Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond.

 Ef 4:11- 14 ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától

És Zsid 5:12-14 olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek tapasztalatuk folytán gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz megkülönböztetésére.

Konklúzió

 A nyers ige fogyasztása  segített megmérnie nemcsak a szabad akarat tanait, de a többi addig tanult  tézist is.  A szabad akarat vallás elég sok gyomrost kapott, hiszen ha üresen olvassuk a Biblia könyveit,  egy attól nagyon eltérő konzervatív, ha tetszik antihumanista, Istenközpontú világban találjuk magunkat. Alig akad oldal a könyvben, amin ne találnánk egy utalást egy a létező isteni tervről, rendelésről. Egyszerűen nem úgy vannak fogalmazva a könyvek, hogy azok alapján a természetes következtetés lehetne az istentől is független szabad akarat léte, illetve ennek az akarat szabadságának a fontossága sincs úgy kihangsúlyozva, ahogy a modern, humanistába hajló teológia közvetíti.

A kutatást nem siette el, és kb. 8 évbe telt, amíg kialakult az új, stabilabb alapokon álló világképe. Általában nem vadászott az igékre, hanem csak az általános Biblia olvasás közben észlelte és jegyezte fel a témába vágókat. Az ige olvasása és a felettébb nagy számú, a független szabad akarat felségét zavaró igevers miatt szép lassan átfordult az eleve elrendelés mindent lefedő hatáskörének.    A predesztinációval való megbarátkozás persze kicsit olyan volt, mint egy homokosnak a coming out-olás egy konzervatív közegben, hiszen kb. az összes  ismerősöm megmaradt továbbra is a szabad akarat vallásban, és mivel nem általános jellemző az igényesség, az idomított hordák inkább marnak bele abba, aki ki mer tekinteni közülük. Nem divat megkérdezni, hogy honnan ered az eltérés. Emiatt is vártam éveket és gyűjtöttem annyi muníciót, amennyivel már nem tud mit kezdeni egy átlag vitaellenfél.

Az eleve elrendelésnél nem állt meg, mert az önmagában ugyanolyan véglet, mint a szabad akarat vallása, és vele szemben szintén vannak problémát okozó igék. A tovább lépés az a gondolat volt, hogy miközben Isten szempontjából a legkényesebb szintekig érvényes a predesztináció, emellett ezzel párhuzamosan van egy a Bibliában is szintén gyakran fellelhető emberi nézőpontú történetleírás is, amiben logikusan értelmezhető az emberi akarat léte, a  döntések szubjektív lehetősége és az ezekre épülő felelősségünk.  Az Isteni és az emberi akarat párhuzamosan működik a világban. A biblia  váltogatja a nézőpontot, akár egy mondaton belül is. A módszer magyarázata talán a könnyebb emberi fogyaszthatóság lehet. Van ahol kompatibilizmusnak hívják ezt a nézetet, tehát ezt a fogalmat használjuk itt is. Itt külön bejegyzés szól a témában. 

Gyümölcsök

A szerzőnek meglepő nyugalmat adott ez az új háttér, mert egy nagyságrenddel kevesebb lett azon igehelyek száma, amiket nem lehet se kiköpni, se lenyelni, mert nem illettek bele a korábbi dogmába.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen gyakorlati haszna akad a szabad akaratot és az eleve elrendelést is integráló kompatibilista szemléletnek, vagy az eleve elrendelésben való hitnek. Leszögezhetjük, hogy az egész témakör  nem üdvösségkérdés, bár az igaz, hogy egy nagyon fontos teológiai terület, és rengeteg dologra hatással van.  "testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába." (2 Pét 1:10-11)

Az új felismerések növelték a szerző alázatát Isten felé, növekedett az Istenre hagyatkozása, az egyszerűsége, sőt akár a nyugalma. Ő tényleg(!) mindent a kezében tart. Hitben járva sosem fordulhat elő, hogy jön az  s betűs  konkurens istenmumus, aki áthúzza a jó tervet és az egész addigi rend és hit átszerkesztésre kényszerül.

Ezt illusztrálja a 139. zsoltár is, ami a predesztináció himnusza is lehetne:

"Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság."

Épp elég, ha elhisszük, hogy Istennek van

- 1 db jó terve,

- az a terv nem csak vágy,

- a tervező nagyon szeret minket és gondoskodik rólunk akkor is, ha mi nem tesszük.

Így tényleg lehet vízen járni, bár ehhez le kell menni nagyon butába, a gyermeki hitszintre. Az okoskodásaink rendszerint a hit ellen hatnak és az aggódást generálják.