Ha lehet rangsorolni, az eleve elrendeléshez kapcsolódóan talán az isteni kiválasztás gyakorlata a leginkább bicskanyitogató eljárás. Valljuk, hisszük, hogy születéstől mindenki egyenlő esélyekkel indul. Meglehetősen mélyen  belénk plántált igazság az egyenlőség, az utóbbi évszázadok minden jelentős társadalmi mozgalma mögött ott volt ez a szellem, és nagyon sokan hoznának áldozatokat is a védelmében. Az előbbi leírás viszont sajnos(?) csak világi környezetben fogadható el maradéktalanul, annak ellenére, hogy bizonyos körben Isten is gyakorolja az egyenlő bánásmódot (nincs személyválogatás, de ez arra vonatkozik, hogy mindenkit ugyanaz a törvény fog megítélni, és senkit sem ítélnek el olyan bűnért, amit nem követett el). Ehhez képest a  Biblia olvasására vetemedő, nyitott szívű Istenfélő ember rengeteg ponton találkozhat az egyenlőséget és  hasonló  emberi jogokat zavaró sorokkal, azzal, hogy Isten emberei elsősorban kijelöltek, kiválasztottak, és az önkéntességük csak ezen belül, ez után értelmezhető (a kompatibilizmussal). Szerintem isteni kapcsolat nélkül egyszerűen képtelenség, hogy valaki önként rábólintson egy olyan rendszerre, ami egyeseket másokhoz képest látszólag érdemtelenül sokkal előnyösebb helyzetbe  hoz. Az alább felsorolt igék talán másokat is meggyőznek  arról, hogy ez a „szerintem” nem idegen a Bibliától.

(A csak ezt a bejegyzést olvasóknak megjegyzem, hogy nem az eleve elrendelés végletét vallom, hanem a predesztinációt és a szabad akaratos nézetet egyesítő kompatibilizmust. Ennek fényében a bejegyzés címe pontosabb megfogalmazásban úgy szólhatna, hogy előre kiválasztott önkéntesek.)

A választás pszichológiája

Amikor valaki szembesül egy felsőbb hatalom kiválasztási gyakorlatával, az állítólagos egyenlőség felfogásából természetesen adódik többféle ellenérzés. 

Triviális eset, amikor egy családban több gyerek is van, és köztük egy kedvenc. Nem direkt szokott ez létrejönni, és a legritkább esetben vállalják fel őszintén a szülők, mégis létezik. A kis kedvenc örül a kiválasztottságnak, a többiek viszont gyűlölik.

Az még könnyen elképzelhető állapot, amikor valaki haszonélvezőként, kiválasztottként támogatja a kiválasztós isteni rendszert, hiszen ő a kiválasztás nyertese, de az az igazi, amikor más kiválasztását is képesek vagyunk elfogadni irigység, vagy neheztelés nélkül. Ha jól belegondolunk, nem nagyon akad olyan szerencsésnek mondott ember sem, akit ne kísértene meg az irigység, vagy aki ne kerülne olyan helyzetbe, amikor nem ő a szerencsés.

 A valódi keresztény élet ilyen meghalások és elengedések sorozata, és hithőseink is ebben adtak nekünk példát. Ezt gyakorolja pl. az a vezető is, aki képes hátrébb lépni, amikor látja, hogy a tanítványa  már fölé nőtt, vagy egy versenyző, aki hátrébb végez, de keserűség nélkül elismeri a győztes érdemeit.

A rend kedvéért bibliai példákat is hozok az érzelmi háttér ecsetelésére:

Talán a történelem első példája volt Káin, aki a föld gyümölcséből saját verítékével vitt áldozatot az Úrnak. Az odaszánást, az áldozat nagyságát nem lehet kritizálni, tehát emberi igazság szerint neki legalább akkora elismerés járt volna, mint Ábelnek. Isten valahogy máshogy gondolta, és Káin emberi szempontjából nézve teljesen  igazságtalan dolognak tűnt Isten azon  döntése, (más szóval választása), hogy Ábel áldozatára tekint, de az övére nem. Az igaz, hogy az elutasítás oka Káin szíve volt, tehát  tévesen méltatlankodott,  de az emberi, szubjektív „felhasználói” oldalon keletkező, Istent hibáztató igazságtalanság érzésre így is jó példa. Ilyen érzése van annak, aki nem kiválasztott és egyúttal nincs alázata és hite sem arra vonatkozóan, hogy Isten egy minden nap jó rendszert üzemeltet. Hasonló indulat volt József testvéreiben, amikor az apja kiválasztó szeretete miatt és irigységből, vagy bosszúból rabszolga sorba adták. Dávid idősebb fiai, de maga Saul is elbukott ilyen kihívásokban Dávid felemelkedésekor.

Az igei támaszok sorra vételeként szerintem érdemes említeni, hogy Isten a kiválasztást megdöbbentően széles körben alkalmazta már az ószövetségben is. Következzen csak néhány példa, hogy milyen sokan kerültek így pozícióba.

Kit választott Isten?

- Jézust

Mt 12:18 „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akiben gyönyörködöm! Lelkemet adom neki, és ítéletet hirdet a népeknek.  Ez egyben idézet Ézs 42:1-4-ből is.

Lk 23:35 A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!

I Pét 2:4 Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”

I Pét 1:20 Ő ugyan a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén megjelent tiértetek

- Dávidot

I Sám 16:8 Ekkor Abínádábot szólította Isai, és odavezette Sámuel elé, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. ...16:12 "Kend föl királlyá, mert ő az! "

II Sám 6:21 Dávid ezt felelte Míkalnak: Az ÚR színe előtt jártam szent táncot, aki engem választott apád helyett és egész háza népe helyett, és engem rendelt az ÚR népének

Zs 89:4 Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak

I Kir 11:34 Megtartom őt fejedelemnek egész életében szolgámért, Dávidért, akit kiválasztottam, és aki megtartotta parancsolataimat és rendelkezéseimet.

Zs 78:70 Azután kiválasztotta szolgáját, Dávidot, és kivette őt a juhaklok közül. 

- a zsidókat:

Rm 11:2 Isten nem vetette el az ő népét, amelyet eleve kiválasztott.

I Krón 16:13 ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!

V Móz 7:6 Hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR valamennyi nép közül, amely a földön él, hogy az ő tulajdon népe légy.  (V Móz14:2 ugyanezt jelenti)

  - Ábrahámot:

I Móz 18:18-19 Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja maga után fiainak és háza népének is,

- Mózest:

Zs 106:23 Elhatározta, hogy elpusztítja őket, de választottja, Mózes, közbelépett értük, és elfordította pusztító haragját. (105:26 hasonló)

I Sám 12:6 Az ÚR rendelte Mózest és Áront. Ő hozta fel őseiteket Egyiptomból.

IV Mózes 15:5 így szólt Kórahhoz és egész csoportjához: Majd reggel tudtul adja az ÚR, hogy ki az övé, ki a szent, és ki közeledhet hozzá. Az közeledhet hozzá, akit kiválasztott.

- Sámuelt:

I Sám 2:35 támasztok majd magamnak hűséges papot, aki szívem és lelkem szerint cselekszik. Építek neki maradandó házat, és az én fölkentem előtt jár minden időben.

- Sault és Salamont:

I Sámuel 10:24 akkor Sámuel ezt mondta a népnek: Látjátok, hogy kit választott az ÚR!

I Krón 28:4 és 5 Mégis engem választott ki Izráel Istene, az ÚR atyám egész háza népéből, hogy Izráel királya legyek mindvégig. Mert Júdát választotta ki a fejedelemségre, Júda házából pedig az én atyám háza népét, apámnak a fiai között pedig bennem telt öröme, hogy egész Izráel királyává tegyen. [...] ⁵Valamennyi fiam közül – pedig az ÚR sok fiút adott nekem – Salamon fiamat választotta ki, hogy ő üljön az ÚR királyságának a trónjára Izráelben.

- Pált:

Gal 1:15 "úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott és kegyelme által elhívott"

Rm 1:1 Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit az Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát

Apcs 9:15 választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé.

Apcs 22:10 Kelj fel, menj Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit Isten elrendelt, hogy megtedd.

Apcs 22:14 Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd az ő akaratát, meglásd az Igazat, és hangot hallj az ő ajkáról.

- az apostolokat:

Jn 13:18 Nem mindnyájatokról szólok: „én tudom, kiket választottam ki,

Jn 6:70 Jézus így válaszolt nekik: Vajon nem én választottalak ki titeket, a tizenkettőt?

Apcs 1:2 egészen addig a napig, amelyen felvitetett, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott. 

- a lévitákat:

II Krón15:2 Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia az Isten ládáját, csak a lévitáknak, mert őket választotta ki az ÚR, hogy állandóan hordozzák és gondozzák az ÚR ládáját.

IV Móz 8:18 Valamennyi elsőszülött helyett a lévitákat választottam ki magamnak Izráel fiai közül

- a  templomot:

II krón 7:16 Kiválasztottam és megszenteltem ezt a templomot, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor!

- Jeruzsálemet

I kir 14:21 Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az ÚR Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét.

Zs133:13 Mert a Siont választotta ki az ÚR, azt kívánta lakóhelyéül

 - és végül minden hívőt:

Apcs 13:48 örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.

Lk 18:7 Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá?

Rm 8:29-30 Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.

Rm 8:11 Istennek az ő kiválasztáson alapuló elhatározása érvényesüljön

Rm 8:32 Ki vádolná Isten választottait?

II Thessz 2:13 kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által.

Mt 24:31 És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig

I Tim 2:10 mindent elviselek a választottakért,

Róma 11:4-5 „Meghagytam magamnak hétezer férfit, akik nem hajtottak térdet a Baalnak.” Így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint

I Kor 1:27-31 azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, hogy amint meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék.”

Jn 13:18 én tudom, kiket választottam ki

Ef 1:4-5 őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint

I Thessz 1:4 tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok

I Kor 1:27 azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket

Apcs 10:41 "a tanúknak, akiket Isten előre kiválasztott: minekünk"

Kol 3:12 Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.

Titusz 1:1 Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola Isten választottaiért, hogy higgyenek, és megismerjék az igazságot az igazi kegyesség szerint

I Pt 1:1 Péter, Jézus Krisztus apostola Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élő jövevényeknek, akik ki vannak választva

Jak 2:5 vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért?

Jel17:14  Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, a Bárány azonban legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és a hűségesek.

Apcs 13:48 örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.

Aki ragaszkodna a szabad akarat vallás kizárólagos mindenhatóságához, annak külön ajánlom emésztésre ezt az igét. Az a vonal sem működhet, ami azt sulykolja, hogy mindenki üdvözül, mert egyéb bajok mellett:

Mt 22:14 sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.

Rm 11:7-8 Amire Izráel törekedett, azt nem érte el. A választottak azonban elérték, a többiek pedig megkeményíttettek, amint meg van írva: „Adott nekik az Isten bódult lelket, olyan szemet, amellyel nem láthatnak, és olyan fület, amellyel nem hallhatnak mindmáig.”

Rossz híreim vannak, Isten nem félmunkát végzett az eleve kiválasztásával, úgy néz ki, hogy a gonoszok is céllal léteznek. Részben érinti ezt a témát egy másik bejegyzés is. 

Lk 10:21-22 Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. (a választás szinonimája)

Jn 15:16 Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.

Ismétlem: nem mi választottunk! Nem mi döntöttünk... Nehéz ennél egyértelműbben kifejezni valamit. Ha a látszaton (emberi nézőponton) túl is szabadnak nevezhető az emberi akarat, akkor minimum értelmetlen, de inkább félrevezető lenne ez a mondat  Jézus szájából.

Arra is akad példa, amikor viszont mi emberek választottunk, vagy legalább is úgy éreztük, hogy mi választunk, és rossz vége lett.

I Sám 8:18 Akkor majd segítségért kiáltotok királyotok miatt, akit magatoknak választottatok, de akkor nem fog válaszolni nektek az ÚR. (Saul megválasztása)

Bírák 10: 6 Izráel fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az ÚR, mert a Baalokat és az Astartékat, Arám, Szidón, Móáb meg az ammóniak és a filiszteusok isteneit tisztelték. Az URat pedig elhagyták, és nem tisztelték. 7 Ezért fellángolt az ÚR haragja Izráel ellen, és kiszolgáltatta őket a filiszteusoknak meg az ammóniaknak. ... 14 Menjetek, és kiáltsatok segítségért azokhoz az istenekhez, akiket választottatok, szabadítsanak meg benneteket azok a szükség idején!

Jn 18:39-40 Szokás nálatok, hogy szabadon bocsássak egy foglyot a páska ünnepén: akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát? ⁴⁰Ekkor újra kiáltozni kezdtek: Ne ezt, hanem Barabbást! Ez a Barabbás pedig rabló volt.

Már akkor is jól vizsgázott a demokrácia: egy kis papi pr tevékenység és a tömeg máris azt akarja, amit kell, a rosszat, egy lázadó gyilkost (korabeli terroristát) voltak képesek közfelkiáltással választani a Szent helyett...

II Sámuel 15-ben olvashatunk a szintén profi marketinges, de romlott szívű Absolonról, aki elérte, hogy az Istentől választott király helyett átmenetileg ő legyen az uralkodó

Számomra a kiválasztás legtömörebb összefoglalása a következő Páli idézet:

 (a képen pedig nem egy összefirkált régi fotó látható, hanem egy kazánrobbanásos gőzmozdony naturális rendezetlenségében; ezt a mintát az Isten választotta ki)